Az Airbus Defense sevillai gyárából végrehajtotta szűzrepülését az első, Kanada által megrendelt, speciális változatú C295 CASA repülőgép.
Az alapvetően közepes teherszállítóként kifejlesztett és értékesített típust a Kanadai Királyi Légierő (RCAF) merevszárnyú kutató-mentő repülőgépeinek leváltását célzó FWSAR-programja részeként rendelte meg.
A most levegőbe emelkedett első példányt a gyári berepülési program lezárultával várhatóan 2019 végén adja át az Airbus tesztelésre a légierő kijelölt egységének.
A típus, hasonlóan a többi, az észak-amerikai ország által üzemeltetett katonai repülőgéphez néhány kisebb, egyedileg megrendelt módosítással és CC-295-ös típusjellel áll szolgálatba.
A tesztpéldány szűzrepülése 1 óra 27 percig tartott, majd a gép problémamentesen visszatért a Sevillába.
Kutató-mentő akár a sarkvidékre is
A kanadai kormányzat 2016-ban írta ki a légierő merevszárnyú kutató-mentő flottájának leváltását célzó FWSAR-tendert, ennek értelmében a nyertes pályázónak a gépek és a hozzájuk tartozó háttértámogatás, alkatrészellátás mellett karbantartási és kiképzési szolgáltatásokat is biztosítania kell. Utóbbit a brit-kolumbiai Comoxban kialakítandó komplex kiképzési központban valósítják meg, ahová szimulátorokat is telepítenek majd.
A szerződést 2016 decemberében az Airbus nyerte el, az európai gyártó összesen 16 CC-295-öst szállíthat le hét, Comoxban, Winnipegben, Manitobában, Trentonban, Ontarióban, Greenwoodban és Új-Skóciában települt kutató-mentő századnak.
A gépeket a szállítóváltozatoktól eltérően felszerelik speciális felderítő berendezésekkel, például nagy felbontású, akár infravörös tartományban is használható kamerákkal, nagy pontosságú kereső radarral és számos szenzorral, valamint a hozzájuk tartozó, az adatok kiértékeléséhez szükséges operátori munkaállomásokkal.
Ezek segítségével a személyzet 80-200 tengeri mérföldes (150-370 kilométeres) távolságból derítheti fel a nagyobb hajók helyzetét, amelyeket jeladójuk alapján azonosíthat is.
Kisebb hajók, akár felfújható mentőcsónakok pedig időjárási körülményektől függetlenül mintegy 65 kilométeres távolságból azonosíthatók a CC-295-ös szenzoraival.
Az fedélzeten összegyűlt és kiértékelt adatokat adatkapcsolaton keresztül akár más légi – például helikopteres – vagy vízi, szárazföldi egységeknek is továbbíthatják az operátorok.
Az Airbus közlése szerint a már levegőbe emelkedett példány mellett további öt, Kanadának szánt gép végső összeszerelése folyik, hét szimulátort pedig már tesztelnek a szakemberek.
Az első kanadai oktatószemélyzet átképzése idén nyár végén kezdődik az Airbus Defense sevillai nemzetközi kiképzési központjában.
