Nem kívánja növelni az Airbus az A330-típuscsalád kibocsátási rátáját, bár korábban hatról hétre emelte volna a havi gyártási ütemet. Azonban a lépést a cég elképzelhetőnek és megvalósíthatónak tartja továbbra is, ha erre mutatkozik igény. Eközben az egyik nagy lízingcég, az SMBC Aviation Capital azt közölte, nem érdekli az újrahajtóművezett A330neo, inkább az A350-esre fókuszál.
Egyelőre marad a havi hat A330-as összeszerelésénél az Airbus, nem növelik a gyártási rátát – közölte Harald Wilhelm pénzügyi igazgató a flightglobal.com cikke szerint.
Bár tavaly még arról volt szó, hogy havi hétre tervezik emelni a típuscsalád kibocsátását, miután a csökkenő érdeklődés miatt hatra mérsékelték 2016 elejétől, most a vezető azt mondta, a következő évekre kitekintve ez a kisebb ütem a megfelelő. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bármikor növelhetik a rátát, megvan rá a lehetőség, amennyiben a rendelési igények ezt alátámasztják.
Az Airbusnak a pénzügyi igazgató közlése szerint 2019 végéig megfelelő az A330-asokra szóló megrendelési állománya: ez nem azt jelenti, hogy minden egyes slot-ot értékesítettek már, de ez „gond nélkül kivitelezhető”.
A cikk összesítése szerint az idei első negyedév állása szerint jelenleg 346 darab A330-asra van megrendelése a gyárnak, ebből 136 a jelenlegi generációs, -200-as és -300-as változat (köztük négy teherszállító variáns), és 210 az újrahajtóművezett -800-as és -900-as.
Wilhelm azt is hangsúlyozta, hogy az új generációs A330neo-típuscsaládot úgy árazták, hogy megőrizze a tőkeköltség-előnyét (magyarul, olcsóbban beszerezhető és üzemeltethető legyen versenytársainál), és bár az Airbus odafigyel a profitjára, „van valamennyi mozgástere”, ha szükséges (magyarul, tud árengedményt adni).
Eközben az egyik legnagyobb lízingcég, a nem mellesleg csak keskenytörzsű típusokat tulajdonló SMBC Aviation Capital azt közölte, hogy nem érdeklődik az A330neo iránt – olvasható a flightlobal.com másik cikkében.
A lízingcég vezérigazgatója, Peter Barrett úgy fogalmazott: bár „nyitva hagyják az ajtót” az új generációs A330neo előtt, egyelőre nem gondolkodnak a beszerzésén.
A mintegy négyszázötven utasszállító repülőgépet tulajdonló és további kétszázat menedzselő cég az erőket inkább az A350-esekre koncentrálja a cég, tette hozzá Barrett azon a toulouse-i ceremónián, amelyen az egyik gépüket átvette a dél-koreai Asiana. Az SMBC finanszírozza a légitársaság első hat A350-900-asát, úgynevezett sale and lease-back (eladás és visszlízing) konstrukcióban. Ez azt jelenti, hogy egy légitársaság rendeli meg a repülőgépet, majd az átvétel előtt eladja a lízingcégnek, amely bérbe adja számára.
A vezérigazgató közölte: az A330neo még a program korai fázisában van (nemrég jelentették be, hogy a szűzfelszállást nyár végére halasztotta az Airbus – a szerk.), és „viszonylag kevés megrendelést” kapott a típus, emiatt vonakodik az SMBC.
A cikk szerint a megrendelt kétszáztíz darab A330-800 és -900 mintegy negyede kerül lízingcégekhez: az Air Lease Corporation, az Avolon és a CIT látott fantáziát a típusváltozatban.
Az SMBC saját megrendelési listáján az A320-as és a Boeing 737-es változatainak régebbi és új generációs hajtóművekkel szerelt variánsai találhatók. Barrett közlése szerint erre a kategóriára nagy igény mutatkozik, így nem tervezik egyelőre, hogy saját megrendelést adjanak szélestörzsű típusokra, de folyamatos kapcsolatban vannak mind az Airbus, mind a Boeing szakembereivel.
