A magyar léginavigációs szolgáltató az idei nyárra várható rekordforgalom zökkenőmentes kezelése érdekében megtett lépései mellett hosszútávú intézkedésekkel is készül a hazánk feletti légiforgalom növekedésére.
Az év első négy hónapjában több mint 327 ezer repülőgép közlekedett Magyarország légterében, amely 8 százalékos növekedés 2024 azonos időszakához képest, a budapesti repülőtéren pedig már mintegy 400 gépmozgást regisztrálnak naponta.
A hazánk és a régió légterében mért forgalomnövekedés jelentősen meghaladja a kontinens légiforgalmának öt százalék körüli átlagos bővülését, a Magyarországot is érintő, délkeleti forgalmi tengelyen 25-30 százalékos bővülést mértek a járvány előtt 2019-es évhez viszonyítva.
A HungaroControl prognózisa szerint az átrepülő járatok száma 8-12 százalékkal 1 millió fölé növekszik idén, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma pedig 10-15 százalékkal bővül, így a HungaroControl által kezelt forgalom történelmi rekordot ér el 2025-ben – mondta el Turi Ferenc, a magyar léginavigációs szolgáltató vezérigazgatója egy háttérbeszélgetésen.
A szakember kiemelte, hogy a tavaly nyáron munkába állt új vezetés teljes szemléletváltást hajtott végre a vállalatban, emellett számos kapacitás- és hatékonyságnövelő intézkedéssel készült fel az idei nyári forgalmi csúcsokra.
Ezek között a legfontosabbként említette a munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött 2029-ig szóló megállapodást, és a humán erőforrás területét érintő kapacitás- és hatékonyságnövelő intézkedéseket – ezekről Fluck Benedek humán erőforrás vezérigazgató-helyettessel készült interjúnkban írtunk részletesen.
A vezérigazgató kiemelte: a légiforgalmi irányítói létszám 10 százalék felett nőtt tavalyhoz képest.
A HungaroControl képzésén kilencen szereztek szakszolgálati engedélyt idén, 13 már képzett, azaz jelentősen rövidebb betanulást igénylő külföldi irányítót vettek fel, valamint három, korábban távozott magyar irányítót csábítottak vissza a vállalathoz. Emellett átalakították a légiforgalmi irányítók toborzási és képzési rendszerét is, amelynek köszönhetően a korábbi egy helyett évente két alkalommal indulnak tanfolyamok.
Hozzátette: a légtérszerkezet átalakításával további 2 százalékkal sikerült növelni hazánk kifejezetten összetett és az országhatárok közelsége miatt kicsi légterének kapacitását. Az intézkedés különösen az észak-keleti szektor Ukrajnát kerülő járatok miatt kiugróan megnőtt forgalmának kezelését segíti.
Szintén fontos lépésként említette a HungaroMettel kötött megállapodásnak köszönhetően a meteorológiai támogatás megerősítését, amely a nyári zivataros időszakokban a repülésbiztonság legmagasabb szinten tartása mellett segíti, hogy az esetleges légtérkorlátozások csak a szükséges mértékűek legyenek.
Turi Ferenc kiemelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai irányítása alatt együttműködnek a légiközlekedés többi szereplőjével, ezen belül kiemelten a Budapest Airporttal, a forgalom zökkenőmentes kezelése érdekében. Bevezették az Airport Collaborative Decision Making (A-CDM) rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a járatok kiszolgálásában és kezelésében részt vevő összes szereplő valós idejű, digitális adatokkal dolgozzon, amely a járatok pontossága mellett elősegíti az erőforrások optimális felhasználását.
Hozzátette: a repülésbiztonság és a kapacitások terén is jelentős előrelépés, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a június 1. és augusztus 31. közötti nyári csúcsidőszakban nem lesz egypályás üzem napközben.
A futópályák zárását igénylő ellenőrzési és karbantartási feladatokat az éjszakai, forgalommentes időszakban végzi az üzemeltető.
Turi Ferenc a háttérbeszélgetésen hosszabb távú kitekintést is nyújtott, elmondta, hogy a vállalat a fő tevékenységére, azaz a légiforgalmi irányításra és az azt támogató területekre helyezi a fókuszt, ezen belül pedig a humán erőforrás és a technológia fejlesztése, valamint az innováció kap kiemelkedő szerepet. Kiemelte, hogy a HungaroControl különleges infrastruktúra-szolgáltató, állami feladatot lát el, a nemzeti vagyon egy részével, a légtérrel gazdálkodik, ám működésének költségét a légitársaságok és végső soron az utasok finanszírozzák. Emellett rendkívül szigorú tervezési rendszerben működik minden egyes költségelemig, amit az Európai Bizottság fogad el.
A következő öt évre szóló holisztikus szemlélettel kialakított stratégia megalkotásánál kiemelt figyelmet fordítottak a HungaroControl stratégiai pozícióinak megerősítésére, hogy a vállalat felkészült legyen a légiközlekedést is érzékenyen érintő, ciklikusan bekövetkező válságokra. Ebben fontos szempont volt az is, hogy a rendkívül humánerőforrás- és technológiaintenzív infrastruktúra-szolgáltató – amellyel szemben alapvető elvárás a biztonság, a stabilitás és a hosszú távra tervezés – össze tudja hangolni működését a légitársaságok érdekeivel, amelyek liberalizált piacon akár egyik napról a másikra képesek az aktuális gazdasági, geopolitikai vagy egyéb változásokhoz igazítani kapacitásaikat.
Hozzátette: a következő ötéves ciklusra vonatkozó terv elfogadtatásánál sikerült érvényesíteni a HungaroControl szakmai érveit az Európai Bizottságnál, amely radikális személyiköltség-növekedést tesz lehetővé. A hazánk légterében alkalmazott, korábban extrém alacsony és nyugati szomszédunk 60 eurójánál még mindig jóval kevesebb útvonaldíj (service unit charge) 26-ról 35 euróra növekedett.
Az új stratégia részeként öt éven belül több mint 50 százalékkal bővül a hazánk magas légterén áthaladó járatokat kezelő légiforgalmi irányítók száma, és a következő tíz év során 100 milliárd forintot fordít technológiai fejlesztésekre a HungaroControl.
A vállalat 2027-re megújítja a légiforgalmi irányító rendszerét, amely már mesterséges intelligencia által támogatott funkciókkal is rendelkezik majd. Erről a témáról Dr. Kovács Zoltánnal, a HungaroControl technológiai vezérigazgató-helyettesével készült interjúnkban írtunk bővebben.
