Megkapta a 180 percnél nagyobb ETOPS-engedélyt az Airbus A330-900neo, a jelek szerint tehát ennek új generációs Rolls-Royce hajtóműveivel egyelőre nincs gond.

Miután még a forgalomba állítása előtt, tavaly novemberben 180 perces ETOPS-engedélyt (kiterjesztett kéthajtóműves üzemelés) kapott az Airbus A330-900neo, a gyártó hétfői közleménye szerint ezt most kibővítette az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA).

A hatósági jóváhagyás értelmében így már nem csupán legfeljebb 3 órányira, hanem akár 285 perc repült időre is eltávolodhatnak az üzemeltetők a legközelebbi kitérő repterektől.

Fotó: AIRportal.hu

Mint arról többször beszámoltunk, a kiterjesztett kéthajtóműves üzemelés (ezt a magyar jogszabály “megnövelt hatótávolságú üzemeltetés kéthajtóműves repülőgéppel” formában említi) a gyéren lakott területek, illetve tengerek-óceánok feletti közlekedés miatt fontos, ahol nincs leszállásra alkalmas reptér.

Ha egy kéthajtóműves repülőgépen meghibásodik az egyik erőforrás, csupán egyetlen marad működőképes, amelyet megnövelt teljesítménnyel kell működtetni a kitérő reptér eléréséig. A nagyobb ETOPS birtokában viszont rövidebb, így gazdaságosabb útvonalakon repülhetnek a légitársaságok, távolabbra a kijelölt kitérő repülőterektől.
(Ehhez nem elég a repülőgépnek és ma hajtóműveknek, hanem az üzemeltető légitársaságnak és az adott járat személyzetének is megfelelő engedélyekkel kell rendelkezni.)

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A kizárólag az új generációs Rolls-Royce Trent 7000 hajtóművekkel rendelhető, felfrissített A330neo a TAP portugál légitársaságnál állt elsőként forgalomba, ahol már két másik példánnyal együtt az Egyesült Államokba és Brazíliába közlekedik. A rövidebb törzsű -800neo még a tesztjeit folytatja.

Az A330neo erőforrása a Boeing 787-esek Trent 1000-esein alapul, korábban ezért óvatosságból csak korlátozásokkal kapta meg az ETOPS-engedélyét, mint arról beszámoltunk.

A mostani ETOPS-bővítés viszont arra utalhat, hogy az eddigi tapasztalatok alapján nem áll fenn a Dreamlinerekről ismerős műszaki probléma, például a korai anyagfáradás bizonyos részegységeknél.