Kiadták a január 1-én életbe lépett új hazai dróntörvényhez tartozó részletszabályokat. Bár a kép még így sem teljes, most már egyértelmű, hol és milyen feltételekkel használhatók a pilóta nélküli légijárművek, és milyen képzettséggel kell rendelkeznie a használónak.
A február 2-án, késő este kiadott Magyar Közlönyben jelentek meg az Európai Uniós rendelkezésekkel összhangban Magyarországon is életbe lépett új dróntörvényhez a kiegészítő rendelkezések, amik nélkül nem lehetett érdemben alkalmazni a jogszabályt.
Az 39/2021. (II. 2.) kormányrendelet több korábbi, légiközlekedéssel kapcsolatos rendeletet is módosít vagy kiegészít, de ami a legfontosabb, részletesen meghatározza, hogy hol és milyen feltételekkel lehet, illetve hol nem lehet pilóta nélküli légi járművet (UAV) használni.
Eszerint a budapesti repülőtér CTR-légterében, a Honvédség pápai, szolnoki és kecskeméti repülőbázisainak katonai CTR-légterében, és a tiltott légterekben szigorú tilalom lépett érvénybe.
Ezekről, és a drónhasználat szempontjából minden más releváns korlátozásról a Mydronespace mobilalkalmazásban szolgáltat információt a Hungarocontrol.
A repülőterek körül „No Drone” zónákat is kijelöltek, a 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet egyik mellékletének alkalmazásával, ez alól csak nagyon hosszú – és költséges – eljárással lehet kivételt szerezni. A rendelkezés hasonló, de enyhébb védelmet biztosít az alacsonyabb osztályú repülőtereknek is, besorolástól függően 2 kilométer és 750 méter sugarú körzetben szükséges az üzemeltető hozzájárulása, valamint bejelentés a légiközlekedési hatósághoz.
Ezen felül nem közelíthetnek meg az UAV-ok egyes kormányzati, védett létesítményeket, kritikus fontosságú infrastruktúrát, és kiemelt nemzeti emlékhelyeket sem – így csak az Országgyűlési Őrség és különböző bizottságok jóváhagyásával lehet repülni például az Országház közelében.
A repülésekhez lakott területen – ennek fogalmára nem tér ki a friss rendelkezés – minden esetben eseti légteret kell igényelni a katonai légügyi hatóságtól a drón használójának, azonban újdonság, hogy a művelet célja az igénylésben háromféle módon határozható meg: állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett, gazdasági célú vagy szabadidős célú művelet.
Már a kijelöléskor előnyt élveznek az állami feladatok, de a szabadidős használatot minden másnak is alá kell rendelni. Utóbbi repüléseknél a kiadott légtérengedély iránymutatást is tesz a repülési magasságra a magánélet védelme érdekében. Az ide vonatkozó szabályokat a távpilótának ismernie kell, és erről a légtér kérelmezésekor nyilatkoznia is szükséges.
Minden távpilóta számára kötelezővé teszik a HungaroControl Mydronespace nevű applikációjának használatát.
Ezen a távpilótának a repülés előtt és közben is ellenőriznie kell, hogy a gépe nem érint-e valamilyen korlátozott, tiltott, vagy veszélyes légteret, esetleg más drónhasználó eseti légterét. Az alkalmazás használatáért a rendelet szerint akár díj is felszámolható lenne, de a Mydronespace letöltése és használata díjmentes. Az applikációról egyébként korábban részletesen is írtunk.
Szintén kötelező jelleggel írnak elő képzéseket a távpilóták számára az új jogszabályok, egy az egyben átvéve az Európai Unió szabályait, annyi kiegészítéssel, hogy itthon nem 250 gramm, hanem csak 120 gramm tömegig minősül játéknak egy drón, de az is csak akkor, ha nincs rajta adatrögzítésre alkalmas eszköz. A képzési engedélyeket az illetékes hatóság adja ki, és a vizsgáztatás felügyeletéért is ugyanez a szervezet felel.
Frissítés: A Magyar Közlöny február 5-én, este megjelent újabb számában további részletszabályokat hozott nyilvánosságra az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A távoli pilóták képzését első körben a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. szervezi, amíg pályázaton más szervezetek nem szereznek ehhez szükséges akkreditációt.
A vizsgák szervezése a KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. szervezi, a vizsgadíj alkalmanként 4600 forint lesz.
Kihirdették a különböző regisztrációs díjakat is, ez pilóta nélküli légijármű-rendszer, valamint a pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartó nyilvántartásba vételekor 2000 forint, és később az adatmódosítás is ugyanennyi, nyilvántartásból töröltetés pedig 1000 forint.
A repülések teljes ideje alatt bizonyos (alsóbb) UAV-kategóriákban a kezelőnek segédeszközök nélkül, szabad szemmel látnia, azonosítania kell tudni drónját, ami legfeljebb 120 méteres magasságig emelkedhet el a földfelszíntől, kivéve a CTR légterek No Drone zónák által nem lefedett részeit, ahol 40 méteres magassági korlátozás van érvényben, ha a hatóságok másképp nem rendelkeznek.
Az eseti légtér igényléséhez szükséges dokumentumok a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály honlapjáról itt tölthetők le, a kitöltéshez és az igényléshez részletes útmutatót az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Közlekedési Hatóság honlapja nyújt, ez ide kattintva érhető el.
