Kölnből felszállva Ausztrálián és Tahitin keresztül tért vissza kiindulási helyére az első új német kormánygép a minap. Az Airbus A350-es ultrahosszú járatokon történő üzemeltetését és a személyzet munkaterhelését vizsgálták, repülőorvosok és műszakiak részvételével.
November végén rendkívüli próbautat hajtottak végre a német állami vezetők szállítására beszerzett, 10+03 oldalszámú Airbus A350-essel, ez az első abból a három ilyen típusú repülőgépből, amelyekkel megújítják a kormánygép-flottát. Az Aerotelegraph portál most válaszokat kapott a küldetés részleteiről.
Négy nap alatt 40 600 kilométert tett meg a repülőgép a Föld körül, eredetileg Új-Zélandon lett volna egyetlen megálló, ám az ország zárva tartja határait, ezért végül Canberra és Papeete lett a közbenső leszállóhely.
A próbaútra azért volt szükség, hogy ha esetleg német állami vezetők ultrahosszú járatra indulnak, legyen protokoll ennek végrehajtására.
Odafelé (a Föld görbületét figyelembe véve persze) szinte „nyílegyenesen” ment az A350-es a közzétett fedélzeti monitor képe szerint, Oroszországon, Kínán és Délkelet-Ázsián át az ausztrál fővárosig (lásd a légierő lentebbi Twitter-posztjában).
Mivel végül nem mehetett a járat Aucklandbe, ahogy tervezték, kellett még egy megálló üzemanyag-felvétel céljából, mert Canberra magasan fekszik, így korlátozott a legnagyobb felszállótömeg. Ez lett végül Francia-Polinézia székhelye, Tahiti szigetén.
Der Test für unseren neuen #A350 geht weiter. Diesmal stand ein Ultra-Langstreckenflug von Köln nach Canberra 🇦🇺 und wieder zurück auf dem Programm. Wir sind einsatzbereit! @Airbus @AirbusDefence @AusAirForce pic.twitter.com/4maH7VM7hn
— Team_Luftwaffe (@Team_Luftwaffe) November 23, 2020
A védelmi tárca állami vezetők szállításáért felelős részlegének tájékoztatása szerint a különleges út résztvevője volt 4 pilóta, 16 légiutas-kísérő, 4 műszaki szakember és szintén 4 munkatárs a légierő repülőorvosi központjától.
A fedélzeten tartózkodók üzemeltetési és műszaki kérdéseket (például a felszállás előtti előkészületek módját, szükséges idejét), egészségügyi szempontokat (pihenőidők, szellemi és fizikai terhelés), valamint munkaerő-szervezési feladatokat vizsgáltak.
