Különleges konténerekre és eljárásokra, valamint a hatóságok, szállítmányozó cégek, földi kiszolgálók, a BUD Cargo City-ben dolgozó közösség csapatmunkájára is szükség van, ha majd érkeznek a koronavírus elleni oltóanyagok: az AIRportal.hu-nak Kossuth József, a Budapest Airport cargo-vezetője beszélt a részletekről. A szakember szerint a repülőtér megtesz mindent annak érdekében, hogy felkészülten várja az ilyen különleges termékeket.

A koronavírus elleni vakcina fejlesztése jelenleg számos országban zajlik, több előrehaladott státuszú fejlesztésről lehet tudni az Egyesült Államoktól Kínáig, de az Európai Unión belül és Oroszországban is. Így várható, hogy a közeljövőben a BUD Cargo City is részt vesz majd az oltóanyag Magyarországra hozatalában, mivel unión kívüli beszerzés esetén szinte biztosra vehető, hogy légi úton jut el a szállítmány Magyarországra.

A következő hetekben-hónapokban először a tesztelés, engedélyeztetés miatt több kisebb darabszámú vakcinaküldemény érkezése várható. Elsőként az orosz Szputnyik-V oltás érkezett meg november 19-én, az Aeroflot egyik menetrend szerinti utasszállító járatának rakterében Moszkvából, és még az érkezés napján zökkenőmentesen tovább is szállították az Országos Gyógyszerészeti Intézetbe.

Kossuth József, a Budapest Airport cargo-vezetője

Kossuth József, a Budapest Airport cargo-vezetője az AIRportal.hu-nak nyilatkozva elmondta: a vakcinaszállítással kapcsolatos feladatokat a szállítmányozó cégek koordinálják, ők egyeztetik a kapacitásokat a légitársaságokkal, intézik a földi szállítást és tárolást a feladótól a címzettig, illetve ők állnak kapcsolatban a repülőtéren tevékenykedő földi kiszolgáló cégekkel is. A repülőtér mindent megtesz az előbb említett logisztikai szereplők munkájának támogatásáért.

Mivel az eddigi információk alapján a gyógyszerekhez hasonlóan az oltóanyagok is szabályozott hőmérsékletet igényelnek, ezekhez különleges szállító és tároló eszközökre, létesítményekre van szükség.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Az első Szputnyik vakcina tesztelésre érkezett szállítmánya mínusz 20 fokos kezelést igényelt, de más típusok, például a Pfizer által fejlesztett vakcina mínusz 70-75 fokot.

A gyógyszeripari logisztika egyik legmodernebb és legmegbízhatóbb eszköze az úgynevezett aktív konténer, amely állandó belső hőmérsékletet képes fenntartani a külső körülményektől függetlenül.

Ezek a saját akkumulátorral és hűtőrendszerrel rendelkező konténerek akár több sztenderd raklapnyi árut képesek befogadni, és ugyanúgy használhatók a fagypont feletti, illetve az akár mínusz 70-80 fokos hőmérsékletet igénylő áru szállítására is. Ráadásul ezeket a körülményeket a konténerek egy feltöltéssel akár 2-3 napig fenn tudják tartani.

Az egységek GPS-jeladóval nyomon követhetők, és folyamatosan képesek adatokat küldeni a szállítást felügyelő szakembereknek – emelte ki Kossuth József.

A fentinél kisebb hőmérséklethez a konténerek úgynevezett szárazjeges típusát használják, amellyel az alacsonyabb hűtési tartományt, például mínusz 20 fokot akár 2-3 napig is fenn tudják tartani, míg speciális, dupla falú típusokkal akár a mínusz 70-80 Celsius-fok megtartása is elérhető.

Ezekben a szigetelt konténerekben a szárazjég és az akkumulátor egyszerre biztosítja a kívánt hőmérsékletet, típustól függően ezeket meghatározott időközönként után kell tölteni.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő mindhárom földi kiszolgáló cég képes – vállalatonként eltérő kapacitásokkal – akár több tucat ilyen speciális konténer mozgatására, kezelésére, szükség esetén akár az utántöltésükre is.

A repülőtéri logisztika viszont a szállítási lánc csupán egyetlen, de fontos eleme. A feladat óriási része a repülőtéren kívül adódik, hiszen ezeket az akár mínusz 75 fokon szállított oltóanyagokat először el kell juttatni a gépekig, a megérkezést követően pedig az oltási pontokig, majd ott kivenni a speciális szállítási konténerekből, és a védőoltások beadásig megfelelően tárolni.

A szabályozott hőmérsékletet igénylő szállítmányok esetében fontos szempont, hogy a BUD Cargo City kialakítása miatt sokkal rövidebb távokon kell az árut mozgatni, a szállítmányok a repülőgépből történő kirakodást követően a lehető legrövidebb úton az árukezelő épületekbe kerülnek.

Emellett gyorsabbá vált a földi oldali megközelítés is az árut szállító kamionok számára.

Az aktív konténerek utazhatnak a repülőgéptől egyenesen a címzettig, de előfordulhat, hogy a repülőtéren kell az árut átrakodni egy hűtőkocsiba, ami szintén a meghatározott hőmérsékleten tartva viszi tovább az oltóanyagot tartalmazó dobozokat, például az Állami Egészségügyi Ellátó Központ raktárába.

A BUD Cargo Cityben az aktív konténereket tölteni lehet, árammal vagy szárazjéggel, azok továbbszállítása előtt. A cargo-vezető elmondása szerint nagyobb kihívást az jelenthet, ha a repülőtéren az aktív konténerekből nemcsak átrakodni, hanem esetleg rendkívüli esetben egy ideig tárolni is kell az árut, mielőtt tovább szállítják.

Ezen a téren is óriási minőségi ugrást jelent a Cargo City, amelyben a 15-25 és 2-8 fokos tárolók mellett mínusz 15-25 fokos helyiségeket is kialakítottak, bár a tárolók kapacitása nem hirtelen érkező nagy mennyiségre van kialakítva.

A hűtött tárolók több tucat raklapnyi árut képesek befogadni, jelenleg ezek látják el az általános gyógyszeripari légi szállítmányokat is.

Megjegyezte viszont, hogy nagyon fontos a hőmérsékletre érzékeny áruk (és most kifejezetten a vakcinák esetén azok „sérülékenysége” miatt) a minőségbiztosított, hatékony és gyors árumozgatás, a résztvevők közötti kommunikáció, együttműködés, tervezés és felkészülés. A vakcina szállítása óriási, sosem látott feladat lesz minden érintett szereplő számára.

A hatóságok, a földi kiszolgálók, a légitársaságok, a szállítmányozók, az integrátorok, az egyéb cargo-szolgáltatók és a Budapest Airport dolgozói is oroszlánrészt vállalnak a koronavírus-járvány elleni védekezés támogatásában – mondta Kossuth József.

Megemlítette, hogy a járvány kitörése óta rengeteg cargo-járat hozott Magyarországra a védekezéshez szükséges berendezéseket, eszközöket, ezek kezeléséhez többszáz embernek kellett együttműködnie. Az elmúlt napokban például több millió darab, a koronavírusos betegek kezelésére szolgáló, favipiravir hatóanyagú gyógyszert tartalmazó szállítmány érkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, amelyek logisztikája folytonos 2-8 fokos hőmérséklet-tartományban történt.

“A budapesti cargo-közösség csapatmunkája az idei évben már többször bebizonyította, hogy nincs lehetetlen, ha összefogunk” – tette hozzá a szakember. 

A budapesti repülőtér cargo-forgalma stabil maradt a járvány ellenére is

 

A légiáruszállítás stratégiai jelentőségű iparág, mind a Budapest Airport, mind a nemzetgazdaság számára. A repülőtér-üzemeltető épp ezért folyamatosan dolgozik azon, hogy a januárban átadott világszínvonalú légiárukezelő komplexum, a BUD Cargo City az ország és Kelet-Közép-Európa légi kapujává váljon.

 

A mintegy 32 850 négyzetméteres központ és a hozzá kapcsolódó, akár F kategóriájú repülőgépek kiszolgálására is alkalmas forgalmi előtér kiváló környezetet biztosít a Budapest Airport légiáru-kezelésében részt vevő partnerei számára.

 

Ezt az idei eredmények is alátámasztják: a koronavírus-járvány ellenére a BUD Cargo City 2020-ban teljes fordulatszámon működik, minden szükséges feltételt megteremtve a cargo-közösség, a légitársaságok és kiszolgáló cégek, a kormányzat és a hatóságok számára a gördülékeny áruszállításhoz és a hatékony járványkezeléshez.

 

A BUD Cargo City és ezáltal a budapesti légiáru-szállítás immúnisnak bizonyult a járványra: míg egyes légikikötők áruforgalma majdnem teljesen leállt, a magyar főváros repülőtere e téren mindössze 3,6 százalékos csökkenést regisztrált a tavalyi azonos időszakhoz képest. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2020. január-október hónapokban összesen 107 076 tonna légi teherárut kezelt, átlépve a bűvös 100 000 tonnás határt, megbízható támaszt adva a magyar gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy a budapesti repülőtér havonta átlagosan több mint 10 000 tonna légi teherárut kezelt.

 

Október folyamán egyébként folytatódott a cargo volumenének erősödése, amire a koronavírus kereskedelemre és logisztikára 2020 első felében gyakorolt negatív hatásai után nagy szüksége van a légiszállítási iparágnak.

 

A Budapest Airport 11 486 tonna légi teherárut kezelt az idei tizedik hónapban, ami 3.66 százalékos növekedés az eleve már erős forgalmú, és több mint 11 000 tonnát jelentő szeptemberhez képest.

 

Rendszeres cargo-járatokat üzemeltetnek a Budapest Airport jó ideje meglévő partnerei – a Cargolux Hongkongból és Sencsenből (Shenzhen), a Qatar Airways Dohából, a Turkish Airlines Isztambulból, illetve fontos új kapcsolatot jelent a Korean Air Szöul-Budapest áruszállító járata, illetve a Hainan Airlines októberben indult járata Csengcsouból (Zhengzhou). Jelenleg hosszú távú, szélestörzsű gépekkel teljesített, cargo-kapacitással is rendelkező utasszállító járatokat az Emirates üzemeltet Dubajból, a Qatar Airways Dohából, illetve a LOT Szöulból.

 

A budapesti repülőtéren erős kapacitásokkal jelen van a három piacvezető integrátor (globális expressz szolgáltató) vállalat, a DHL Express, a FedEx/TNT és a UPS. Ezek a cégek napi járatokkal és kiterjedt professzionális disztribúciós hálózattal rendelkeznek Magyarországon és az egész régióban. Foglalkoznak szabályozott hőmérsékletű logisztikával is, erősítve a Budapesten keresztüli vakcina-elosztás lehetőségeit.