Hetek óta hiába várnak a járandóságaikra a Malév egykori dolgozói. A szakszervezetek jogi útra fogják terelni az ügyet. A Hunalpa Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete szerdai közleményében hangsúlyozza: mivel a bérgarancia alapból történő kifizetés is meghiúsult, ők és a többi szakszervezet megkezdték a jogi és egyéb lépések előkészítését. Úgy vélik, hogy az „állam mint többségi tulajdonos nem kíván segítséget nyújtani”.
A közlemény szerint a Hunalpa a felszámolóbiztosra hivatkozva tájékoztatta tagjait – a Malév volt dolgozóit -, hogy a Malév rendelkezésre álló vagyonelemei „nem teszik lehetővé a több mint ezer utcára került munkavállaló jogos járandóságainak kifizetését”.
A szakszervezet hozzáteszi, hogy a magyar állam, mint többségi tulajdonos álláspontja a leállás óta teljesen ismeretlen.
Sem a még nekik járó bérüket, végkielégítésüket, sem az ilyenkor szükséges dokumentumokat nem kapták meg a dolgozók
A felmondások kézbesítése április 10-én kezdődött; ezekben a Malév a teljes felmondási időre felmentette a munkavállalókat a munkavégzés alól, az elszámolás azonban nem történt meg a hatályos törvények szerint. A felmondást átvevő dolgozók nem kapták meg a jogos bérüket, végkielégítésüket, sem a további munkavállaláshoz, vagy nyugdíjazáshoz szükséges dokumentumokat, ezért ők sem tudják tartani a törvényi határidőket – hívta fel a figyelmet a Hunalpa.
A „Szárnyakat adunk álmainknak” csoport információi szerint a fizetéseket fedező pénzt már lehívták a bérgarancia alapból, de a hosszú átfutási idő miatt csak április végén tudnak fizetni a dolgozóknak. A „Szárnyakat adunk álmainknak” csoport úgy kommentálta az esetet, hogy „a bürokrácia útvesztőiben valóban sokáig el lehet keringeni… na de ennyire?”
HA-LOB, a Ferihegyről utolsóként elrepült Boeing 737-7Q8-as szemellenzővel az ACE műszaki előterén, 2012. február 14-én
Fotó: AdamS / AIRportal.hu
A Malért Egyesület is megszólalt az ügyben
A Malért közleménye szerint a Malév felszámoló biztosa kijelentette, hogy a rendelkezésre álló vagyonelemek értékesítéséből befolyó összegek nem elégségesek a dolgozók elmaradt bérének, valamint végkielégítésének rendezésére.
Ez új helyzetet teremt, hiszen a kormányzati ígéretek szerint a dolgozók bérének rendezésére a bérgarancia alap elégtelensége esetén annak feltöltésére vállaltak kötelezettséget.
A Malév február 2-i csődje (a Malév február 3-án ment csődbe – a szerk.) óta folyamatosan ott lebegett a kérdés, vajon az állam, mint tulajdonos megfelelően bánik majd a munkavállalóival, vagy cserben hagyja őket?
Az Egyesület munkajogi szakértői jelezték, hogy súlyos mulasztások történnek a munkavállalókkal szemben. Teljesség igénye nélkül csak néhányat emelnénk ki.
1/ Nem történt meg a dolgozók mentális felkészítése a vállalat csőbejelentését megelőzően, sőt még akkor sem, amikor jól láthatóan érezhető volt, hogy a dolgozók igen jelentős része az ilyenkor jól ismert jelenségbe „gyász állapotba” került. Ennek kezeletlensége egészségkárosodáshoz vezethet, amely akadályozhatja a munkavállalót az álláskeresésben és a traumák megfelelő feldolgozásában. Megítélésünk szerint ez a munkaadó felelőssége. Azzal, hogy a dolgozókat ilyen helyzetbe hozta olyan mulasztást követett el, amellyel szemben jogorvoslatnak van helye.
2/ Nem megfelelően gondoskodott az elbocsátás előtt álló dolgozók álláskeresésének megfelelő színvonalon történő előkészítéséről. Az ezzel megbízott tanácsadó cég, a hozzánk beérkezett információk szerint nem a helyzetnek megfelelő körültekintéssel járt el. Azzal, hogy az állásinterjúk tartalmi elemeinek szimpla bemutatására vállalkozott jelentős segítséget a munkavállalóknak adni nem tudott.
3/ Minden ilyen nagyságrendű vállalat csődje esetén a tulajdonosnak erkölcsi és bizonyos értelemben jogi kötelezettsége a dolgozók átképzéséről szervezett formában gondoskodni. Az állami tulajdonban lévő Malév esetében évek óta ismert volt a súlyos gazdasági helyzet. A tulajdonos ennek ellenére semmilyen intézkedést sem tett a szervezeti, szerkezeti átalakításokra.
Mindezek után elbocsátottak több, mint 1000 embert. Felkészítés nélkül, jogos járandóságuk nélkül. Úgy érezzük, hogy e mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Komoly problémát jelent, hogy az állam, mint tulajdonos álláspontja továbbra is ismeretlen – tudatja a Malért Egyesület közleményében.
Forrás: MTI, Hunalpa, Malért Egyesület
