A NASA és a német űrügynökség (DLR) infravörös teleszkóppal felszerelt Boeing 747SP típusú gépe legkésőbb ősszel befejezi pályafutását.
A döntést költséghatékonysági okokból hozták meg, miután a nemrég üzembe helyezett James Webb űrteleszkóp is képes az infravörös tartományban képalkotásra, így az e célra létrehozott SOFIA (Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy, infravörös csillagászati sztratoszféra-obszervatórium), amelynek üzemeltetése túl sok pénzbe kerül, nem finanszírozható.
A NASA közleménye szerint az USA nemzeti tudományos akadémiájának vizsgálata jutott arra a megállapításra, hogy a SOFIA tevékenységének hatékonysága nem támasztja már alá a kiadásokat. Arról nem közöltek részleteket, hogy a repülőgép sorsa mi lesz.
Mint korábban megírtuk, már 2020 elején felmerült, hogy nemsokára nyugdíjazhatják a különleges átalakításokkal az infravörös képalkotási feladatokra alkalmassá tett Jumbót. Ugyanis évente mintegy 80 millió USA-dollárba kerül az USA és Németország űrügynökségeinek közös üzemeltetésében lévő projekt.
A más Jumbo-modellekhez képest rövidebb törzsű, de nagyobb teljesítményű 747SP (Special Performance) típusváltozatú gép 1977-től előbb a Pan Am, majd a United színeiben repült. A kilencvenes évek közepén vonták ki az utasszállításból, majd hosszas tervezés és átépítés után, már SOFIA-ként 2010-ben repült először, N747NA lajstromjellel, teljes üzemképességét 2014-re érte el.
Törzsének hátsó részén hatalmas ajtót alakítottak ki, amely mögött egy 2,5 méter hasznos átmérőjű teleszkóp található, nyomástartó falakkal körülvéve, így a fedélzet többi részén a kutatók a nagy magasságú repülés közben, az ajtó nyitott helyzete ellenére is dolgozhatnak.
A SOFIA eredményei közé tartozik az a 2020-as felfedezés, hogy a Hold napos oldalán megtalálható a víz.
Már a gép elődjei, többek közt egy átalakított Lockheed C-141-es (Gerard P. Kuiper Airborne Observatory, „KAO”) is az infravörös tartományt vizsgálta fedélzeti teleszkópjával, ennek leváltására hozták létre a SOFIA-t.
Azért van szükség e célra a földfelszíntől nagyobb távolságból megfigyelni naprendszerünket és a távoli csillagokat, mert a mintegy 12 kilométeres magasságban az infravörös tartomány 85 százaléka rendelkezésre áll, hiszen ott már szinte nincs vízpára, amely kiszűri ennek nagy részét. A SOFIA-ról bővebben korábbi, európai küldetése kapcsán írt cikkünkben lehet olvasni, amelyben videó is látható a stuttgarti vendégeskedéséről: