Azzal talán minden olvasó tisztában van, hogy a légiforgalmi irányítás nélkül nem működhetne a légiközlekedés. Ahhoz pedig, hogy a léginavigációs szolgáltatók a jelenlegi, rendkívül intenzív és összetett forgalmat hatékonyan és biztonságosan tudják kezelni, az irányítók, valamint a háttérterületek munkáját támogató high-tech berendezésekre, informatikai rendszerekre van szükség.
Az összetett informatikai megoldásoknak a repülésbiztonság terén is komoly szerep jut, ezért is elengedhetetlen a folyamatos és megbízható működésük.
Ezen a kiemelt fontosságú területen dolgoznak a légiforgalmi irányítás rendszereit üzemeltető informatikai szakemberek, az Air Traffic Management (ATM) rendszergazdák. A területet Krainhoffer Tamás, a HungaroControl ATM-rendszergazdája mutatta be az AIRportal.hu-nak.
Krainhoffer Tamás közel tíz éve csatlakozott a HungaroControl csapatához. A céggel egy BME állásbörzén találkozott először, miután végzett a Kandó Kálmán Főiskola Villamosmérnöki Karán. Érdekelte a légiforgalmi irányítás és a mögötte lévő technológiák, emellett pályakezdőként a rendszergazdai, programozó és hálózatos területek valamelyikén képzelte el jövőjét.
2010 augusztusában kezdte meg munkáját ATM-rendszergazdaként. Később egy átszervezéskor a HungaroControl vállalati IT területére került, majd onnan tért vissza az irányítási rendszereket üzemeltető szakterületre, ahol azóta is a légiforgalmi irányítást támogató rendszerek rendszergazdája, de oktatói feladatokat is ellát.
Egy nyugdíjba vonult kolléga által fejlesztett programokat és üzemeltetett rendszereket vett át. Ehhez az évek során hozzájöttek az ATM területen bevezetett új rendszerek. Egyebek mellett az irányítók és pilóták közti szöveges üzenetküldést lehetővé tevő CPDLC (Controller Pilot Datalink Communications), a távoli toronyirányítás rendszerei, a kisgépes pilóták munkáját segítő és repülési tervek benyújtására szolgáló NetBriefing rendszer, a LARA légtérgazdálkodó rendszer, az AFTN légiforgalmi távközlési kommunikációs hálózat, de hozzá tartozik a toronyban dolgozó meteorológusok munkáját támogató rendszer is.
Az ATM-rendszergazdák munkájában is első számú szempont a repülésbiztonság. A munka nagy felelősséggel jár, a légiközlekedésben egy pillanatra sem állhatnak le a kritikus rendszerek, mert annak nagyon komoly következményei lehetnek a légiforgalomra nézve.
A rendszereken történő minden egyes változtatáskor repülésbiztonsági tanulmányt kell írni, elemezni kell a kockázatokat, ezt követően szakértők validálják, hogy a módosítás engedélyezhető-e vagy sem.
Az ATM-rendszergazdák feladatköre rendkívül összetett és szerteágazó. A rendszerek karbantartása, üzemeltetése mellett számos gyakorlati fejlesztés tartozik hozzájuk, például lekérdezéseket, interfészeket kell programozni. Az egyes fejlesztési projekteknél az igények és a funkcionalitás specifikációjában is részt vesznek a szakemberek. Emellett figyelni kell a rendszerek közötti kapcsolatokat, külső szolgáltatókat is – emelte ki Tamás.
A HungaroControl Technológiai Igazgatóságán többen dolgoznak ATM rendszergazdaként, különböző rendszerek tartoznak egy-egy emberhez, de minden rendszernek legalább két vagy több gazdája, ismerője is van.
A szakemberek hétfőtől péntekig normál nappali munkaidőben dolgoznak, a munkarend ugyanakkor feszes: amennyiben probléma merül fel egy adott rendszernél, minden egyéb, arra a napra betervezett feladatot félre kell tenni.
A rendszerek megszakítás nélküli működtetését a műszakos munkarendben dolgozó üzemeltető kollégák végzik. Ugyanakkor egyes upgrade-eket éjszaka, kevésbé forgalmas időszakban kell végrehajtani, ilyenkor történhet a szokásos munkarendtől eltérő beosztás is, vagy ha szükséges, akár távolról is be tudnak dolgozni a rendszergazda kollégák.
A terület munkájában a legizgalmasabb, hogy nagyon változatosak a feladatok, hasonlóan a légiforgalmi irányításhoz itt sincs két egyforma nap, két ugyanolyan szituáció.
A tevékenység sokszínűségét az adja, hogy az irányítás sokféle rendszert használ, ezeket más-más módon kell megközelíteni. Nem elég elméletben tudni a rendszerek működését, hanem azok gyakorlati használatát és legfőképpen a rendszerek egymásra gyakorolt hatásait, az egymás közti összefüggéseket is ismerni kell – hangsúlyozta a szakember.
Sokat kell egyeztetni a légiforgalmi irányítókkal, a funkcionális és ergonómiai változtatások kapcsán tőlük érkezik javaslat, a munkateremben vagy a toronyban működő rendszerek karbantartásáról, változásairól folyamatosan tájékoztatni kell az irányítást.
A légiforgalmi irányítást közvetlenül kiszolgáló ATM-rendszerek rendkívül kiforrottak, stabilan működnek. A világon csak néhány nagyon komoly cég foglalkozik a szigorú sztenderdeknek megfelelő szoftverek fejlesztésével. A használt technológia lassan változik, mivel a legfontosabb a biztos üzemelés, és az, hogy a szoftvereknek együtt kell tudniuk működni a szomszédos országok rendszereivel is.
Vannak azonban olyan rendszerek is, amelyek nem közvetlenül szolgálják ki a légiforgalmi irányítást, de hozzá kapcsolódnak. Ezek az „ATM-related” elnevezésűek, amelyeknél már jelentősen bővebb a gyártói kör, a szoftverek gyakrabban frissülnek, újabb és újabb technológiákat használnak, ezeknél nagyobb a kezelendő hibák lehetősége is.
Krainhoffer Tamás azt vallja, hogy úgy tud biztonságosan hozzányúlni egy rendszerhez, ha minél többet tud róla. Ezért igyekszik mindent megérteni, minden részletnek utánajárni. Ebben a dokumentációk, az adott rendszerben nagy tapasztalattal rendelkező munkatársak és az erre szolgáló tesztkörnyezetben folytatott gyakorlás, tesztelés ad nagy segítséget.
Munkájában a legnagyobb kihívásnak azt gondolja, hogy minél többet tud a rendszerek működéséről, annál több olyan dolgot fedez fel, amit még nem ismer. Közel 10 év után is tartogat újdonságokat, tanulási, előrelépési lehetőséget a terület. Így nemcsak a tudás szinten tartására, hanem folyamatos fejlődésre is igény van, amire jó lehetőséget nyújtanak a különböző tanfolyamok, a gyártó-fejlesztő cégek technológiai újításokat bemutató tréningjei.
Legfőbb motivációja, hogy alapjaiban átlássa a rendszerek működését, és hogy a rá bízott rendszerek hibátlanul, üzembiztosan működjenek, valamint hogy az általa készített fejlesztések, programok, szkriptek megoldjanak egy adott igényt vagy problémát. Fontosnak tartja azt is, hogy új rendszerek bevezetésénél olyan információkkal tudjon szolgálni, hogy azok a teljes, tervezetten általában öt éves életciklusban megfelelően fel legyenek készítve a működésre, sőt megadják az alapokat a következő generációhoz is – emelte ki.
Krainhoffer Tamás szerint nagyon fontos a tudás átadása: oktatóként tapasztalatot szerzett abban, hogy egy új kolléga milyen módszerrel, hogyan és mennyi idő alatt tudja elsajátítani a rendszer kezelését.
Az újonnan felvett kollégák esetében – bár sokat számít, hogy milyen környezetből jönnek, és mennyire jártasak az informatika világában – a legfontosabb az affinitás, a motiváció, nem utolsó sorban az érdeklődés az adott téma, a szakterület, valamint a repülés és a légiforgalmi irányítás iránt.
Ha egy IT-szakembert az informatika mellett a repülés is érdekli, akkor ez az egyik legizgalmasabb terület, ahol dolgozhat. Ez nem rutinszerű robotmunka, nincs két ugyanolyan helyzet, minden nap kihívással teli és folyamatos a tanulás.
Ehhez hozzájárul a területen működő nagyon jó közeg: Tamás szerint a nagy felelősség ellenére nincs feszültség a kollégák között, mindenki mindenkinek segít. Ha valahol gond van, akkor összefog a csapat, mert mindenki a repülésért van, ezért működik remekül minden, és ezért is jó a HungaroControlnál dolgozni – tette hozzá.
A magyar légiforgalmi szolgálat folyamatosan keres rendszerüzemeltető mérnököket csapatába, éppen ezért érdemes résen lenni, és időről időre meglátogatni a HungaroControl karrieroldalát, ahol tájékozódhatunk az aktuális állásajánlatokról.
Jelentkezz most ATM rendszergazdának!
