Nyilvánosságra hozta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) azt a tervezetet, amelyen az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) közösen dolgozik, és a repülésben bevezetendő új szabályokat fogalmazza meg indulástól érkezésig.
Az EASA honlapján közzétett javaslatcsomag célja, hogy megelőzzék a betegség terjedését a reptereken vagy repülőgépeken, de kitér arra is, hogy hogyan kell a koronavírus-gyanús utasokat kezelni a fedélzeten vagy a légikikötőkben.
De a dokumentumnak még számos egyeztetésen, esetleges módosításon kell átmennie, mire hivatalossá válhat.
A bevezetendő főbb elvek között van, hogy a repülőtérre csak az utasok és a kiszolgáló személyzet lépjen be, kísérők csak rendkívüli esetben mehetnének be a terminál épületébe, ahogy azt például a Budapest Airport is kérte.
Stratégiai cél emellett, hogy megelőzzék beteg utas vagy dolgozó belépését a repülőterek területére, ehhez kommunikációs kampányokat érdemes folytatni a megfogalmazás szerint. A légitársaságoknak tájékoztatni kellene az utasokat, hogy a tüneteket mutató emberektől megtagadhatják a beszállást a járatok fedélzetére.
Érdekes viszont, hogy a javaslat kitér a hőmérőzésre: az eddig széles körben alkalmazott vizsgálati eszköz a hatóság szerint nagy költségű, de kevéssé hatékony a szűrésre, hiszen az új koronavírus (SARS-CoV-2) lappangási ideje több nap is lehet.
A dokumentum szerint be kellene vezetni a távolságtartásra, rendszeres kézfertőtlenítésre és fokozott takarításra vonatkozó szabályokat is.
Az EASA ugyanakkor jelenleg nem támogatja sem az utasok koronavírus-szűrését, sem pedig a biológiai útlevél kiállítását azoknak, akik már átestek a betegségen.
A jelenlegi tesztek ehhez nem elég megbízhatók (mutathatnak tévesen negatív, de tévesen pozitív eredményt is). Az emberek immunreakciója, és ezzel az antitestek termelése is eltérő lehet, így nem garantált, hogy a fertőzésen korábban átesett utasok védettek.
Különös figyelmet érdemes fordítani az EASA anyaga szerint a figyelemfelhívó kommunikációs és szóróanyagok kihelyezésére is, ezeknek nem csak a repülőtéren, de a gép fedélzetén is elérhetőnek kellene lennie.
A légitársaságoknak és repülőtereknek közösen kell biztosítaniuk, hogy sehol, még ott se alakuljon ki tömeg, ahol általában sor szokott létrejönni.
Buszos beszállításnál még több járművet kellene biztosítani, és lehetőség szerint az érintésmentes vagy minimális érintéssel járó megoldásokat kell alkalmazni az utasfelvétel, a biztonsági ellenőrzés, a vásárlás és a beszállítás során.
Az EASA a kiegészítő reptéri szolgáltatásokat (éttermek, játszóházak, kápolnák, stb.) lassan és fokozatosan nyitná újra, és azok használatát az első időszakban nem ajánlja, hogy ezzel is csökkenjen a fertőzés veszélye.
Utaskezelés
Fontos, hogy az utas már a repülőtérre érkezve tisztában legyen azzal, hogy milyen szabályok vannak érvényben, valamint hogy azokat saját, utastársai és a személyzet egészsége érdekében be kell tartani.
A repülőtérre érkezés előtt ajánlott volna egy online egészségügyi kockázati kérdőív elvégeztetése 12 órával a járat, vagy dolgozóknak a műszak kezdete előtt, és kétes eredmény esetén a belépés a repülőtér területére megtiltható lenne.
A maszkok viselése a repülőtérre lépéstől az utasok és a személyzet számára is erősen ajánlott, de nem kötelező lenne, és azt az utazás végéig ajánlott volna hordani. Ez alól az utasbiztonsági, illetve határellenőrzés lehetne csak kivétel. A repülőtéri dolgozók védőfelszereléséről a munkáltatónak kellene gondoskodnia. Az utasnak annyi maszkot lenne szükséges magával vinnie, amennyi az utazás teljes időtartamára elegendő.
A rendszeres szappanos kézmosás vagy alkohol tartalmú kézfertőtlenítőszer gyakori használata, illetve tüsszentéskor és köhögéskor maszk viselése esetén is az arc eltakarása ugyanúgy a javaslatok között van, mint a különböző felületek érintésének minimalizálása.
Azokat az utasokat vagy dolgozókat, akik ezen szabályokat nem akarják betartani, kiküldhetnék a repülőtér területéről, megtagadhatnák tőlük a beszállítást, vagy kiszállíthatnák őket a repülőgépből.
Járat teljesítése közben a személyzetnek jelentenie kellene a légiforgalmi irányításnak, ha egy utas nem tartja be az egészségügyi szabályokat, de a repülést emiatt nem szakítanák meg, hanem a renitens utassal szemben az érkező ország hatóságai járnának el.
Az anyag javaslatokat fogalmazott meg arra az esetre is, ha repülés során jelentkeznek valakin tünetek.
A fedélzeten a jobb oldali utolsó sort érdemes kijelölni elkülönítőnek, a gyanús eseteket ide kellene ültetni úgy, hogy környezetében legalább két szék távolság legyen, ha pedig az illető kísérővel utazik, akkor őt is ide kell leültetni.
Egyelőre nem érkezett jelentés arról, hogy valaki bizonyítottan egy repülőgép fedélzetén kapta el a koronavírust, de az EASA ettől függetlenül maszkviselést, kézfertőtlenítést is javasol a kabinban.
Repülés közben az utasok csak indokolt esetben hagyhatnák el a helyüket, a járatok fedélzetén olyan szabályokat kellene bevezetni, amelyek segítenek elkerülni az emberek csoportosulását, illetve a mellékhelyiségek előtti sorban állást. Amennyiben a gépen elegendő mellékhelyiség áll rendelkezésre, a pilótafülkéhez legközelebb esőt csak a személyzet használhatná.
A repülőgépek légkondicionáló rendszerét HEPA-szűrőkkel kellene felszerelni (amelyeken még nincs ilyen), mert ezek hatékonyan szűrik a kórokozókat. Ahol lehetőség van rá, a repülőgépek légkondicionáló és egyben levegőellátást biztosító rendszereit úgy kellene beállítani, hogy minél alacsonyabb legyen a visszaforgatott légtömeg aránya.
Ha a repülőgép töltöttsége megengedi, az utasokat egymástól távolabb volna szükséges ültetni, de a családok, együtt utazók ülhetnének együtt. Az átültetés során természetesen figyelemmel kellene lenni a repülőgép súlypontjára.
A légitársaságoknak korlátoznia kellene a fedélzeti ellátást és szolgáltatásokat, ezzel is a minimálisra csökkentve a személyzet és az utasok közötti kontaktusokat. Az EASA javasolja a fedélzeti duty-free értékesítés teljes felfüggesztését is, az étel- és italfelszolgálás korlátozását, az előre csomagolt ételek és italok előnyben részesítését, valamint az érintésmentes fizetést.
A megérkezéskor is ügyelni kellene a távolság megtartására, különösen a gépből való kiszálláskor, az utas egészségügyi adatait tartalmazó úgynevezett PLC kártyát pedig még landolás előtt ki kellene tölteni, majd ezt érkezéskor le kellene adni, az adatokat a társaság a hatóságok kérésére továbbítaná.
Korábbi cikkeinkben arról is írtunk, hogy Ferihegyen milyen óvintézkedéseket vezettek be, több légiközlekedési szereplő, köztük a Wizz Air és a Heathrow repülőtér is egységes szabályok bevezetését szorgalmazza, a legnagyobb európai reptér több megoldást is tesztel. Beszámoltunk arról is, hogy az utasforgalom élénkülésével megoldhatatlan lesz a távolságtartás a repülőgépek fedélzetén és a repülőtereken is. Itt pedig azt is megnézheted, hogyan képzeli a repülést a Wizz Air és a Ryanair a következő hónapokban.
