Ebben a hónapban összesen 300 darab MSz-21-est, SSJ 100-ast és Tu-214-est rendelhet az Aeroflot, amely részvénykibocsátással rendezné pénzügyeit. Eközben orosz gyártócégek Airbus és Boeing gépek pótalkatrészeinek másolásába foghatnak, két szabadidős légitársaság pedig külföldre menekülhet.
Az Ukrajna elleni háború miatti nyugati szankciók és az orosz légitársaságok kitiltása hatalmas nyomás alá helyezte az orosz légiközlekedést. A legnagyobb szereplő, az Aeroflot-csoport közgyűlése jóváhagyta, hogy a cég 3 milliárd USA-dollár értékű új részvény kibocsátásával rendezze tőkehelyzetét. Az állami légitársaság kibocsátott részvényeinek jelentős részét a szankciók enyhítésére létrehozott alap vásárolhatja meg.
Az Aeroflot emellett 300 darab, orosz gyártmányú repülőgépre szóló megrendelést jelent be várhatóan június közepén
– a Vedemosti orosz üzleti lap értesülése szerint.
A légitársaság a mintegy 200 utas szállítására képes, új generációs Irkut MSz-21 típusú keskenytörzsűeket, a belföldi és regionális útvonalakra ideális, 90-100 férőhelyes Szuhoj Superjet 100-asokat rendelhet az Egyesített Repülőgépipari Konzorciumtól (UAC).
Emellett kisebb darabszámban a szintén 200 utas szállítására alkalmas Tupoljev Tu-214-esek is érkezhetnek a flottába.
Utóbbi típus sorozatgyártásának újraindítására és nyugati rendszereik oroszra cserélésére, illetve a korábban leállított Tu-204/214, Il-96 és An-124 típusú gépek felélesztésére az UAC korábban állami támogatást is szerzett.
A gyártó a TaSzSz szerint 2025-ig több mint 110, 2030-ig több mint 500 hazai gyártású repülőgéppel látná el az ország légicégeit, bár ehhez az MSz-21 és az Superjet esetében is helyettesíteni kell a nyugati részegységeket és alapanyagokat, amely 1-2 évvel késleltetheti a sorozatgyártás elindítását.
Kannibalizáció vagy másolt alkatrészek?
A nyugati szankciók miatt fogytán vannak az országban a meglévő nyugati gyártású repülőgépekhez használt kopóalkatrészek (gumiabroncsok, fékek), valamint az olyan részegységek, amelyeket meghatározott időközönként vagy tejesített ciklusonként cserélni kell, illetve nagyjavításukat csak nyugaton tudnák elvégeztetni.
Emiatt korábban felvetődött a nyugati lízingcégek tulajdonában lévő, de az országban maradt Airbus és Boeing gépek alkatrészbányaként való használata, azaz hogy egyes leállított példányokból más gépekbe szereljék át a szükséges részegységeket.
A legfrissebb információk szerint az ország légügyi hatósága, a Roszaviacija öt orosz gyártócégnek adott arra engedélyt, hogy Airbus és Boeing gépekhez kezdjenek el részegységeket és pótalkatrészeket gyártani.
A lemásolt és helyben elkészített alkatrészek tanúsítását az orosz hatóság végezné.
Az ilyen pótalkatrészek beszerelése azonban jelentősen csökkentheti a repülőgépek értékét, mert ezek külföldre történő repülését más országok hatóságai aligha engedélyezik, nem beszélve a fokozott repülésbiztonsági kockázatokról.
Ezzel Oroszország ráléphet az évtizedek óta szankciókkal sújtott Irán által kitaposott útra, ahol koros nyugati gépeket esetenként kisipari módszerekkel tartanak üzemben.
Keresik a menekülőutakat
Mindeközben a Nordwind Airlines, illetve az Azur Air tulajdonosa egyaránt azt tervezi, hogy Törökországban vagy más országban alapít légitársaságokat annak érdekében, hogy mentesüljön a repülési tilalmak, valamint a gépek lízingjét és az alkatrészellátást korlátozó szankciók alól – írta a Bloomberg.
A két említett légitársaság főleg az orosz turisták szállítását végezte különböző nyaralóhelyekre, köztük Törökországba. Bár a két cég orosz bejegyzésű, a tulajdonos turisztikai vállalatok török üzletemberekhez tartoznak, így vélhetően az új légitársaságok megalapítása, vagy meglévő engedélyekkel rendelkező cégek felvásárlása nem ütközik majd szankciós akadályokba. A hírügynökség értesüléseit egyik érintett cég sem kívánta kommentálni.
Oroszország legnagyobb magánkézben lévő légitársasága, az S7 viszont felfüggesztette low-cost légitársaságának létrehozását, mert a szankciók miatt nem tudja beszerezni az ehhez szükséges gépeket.
