Megindult a forgalom a mexikóvárosi új Felipe Angeles Nemzetközi Repülőtéren, amely egyelőre főleg belföldi járatokat szolgál ki. A korábban építeni kezdett Texcoco légikikötő területén pedig vizes élőhelyet és közparkot alakítanak ki.
A Santa Lucía katonai légibázis bővítésével, a belvárostól mintegy 45 kilométerre északra két és fél év alatt kialakított új közforgalmú repteret AMLO, azaz Andres Manuel Lopez Obrador elnök avatta fel a minap. A Reuters híre szerint egyelőre néhány, főként belföldi, többségében fapados járat használja a néhai Felipe Angeles tábornokról elnevezett, 74,5 milliárd pesó (3,7 milliárd USA-dollár) költségű létesítményt.
A reptér vezetőjének közlése szerint viszont ez év második felében várhatóan a Delta Air Lines, a Copa és egy meg nem nevezett további légitársaság USA-beli útvonalakat nyitnak majd.
Emellett ösztönzőprogramot készülnek indítani az illetékesek, hogy a meglévő, a város által már körülnőtt, túlzsúfolt Benito Juárez reptérről átvonzzák a cégek egy részét.
Mint megírtuk, az államfő 2018-as megválasztása után jelentette be ezt a projektet, egyúttal leállíttatta az előző elnök által kezdeményezett, addigra 20-30 százalékos készültségű másik új óriásreptér (NAICM) munkálatait, korrupcióval és túlárazással vádolva a projektet. Az a légikikötő Norman Foster brit sztárépítész (illetve irodájának) tervei szerint dél-keletre, az egykori Texcoco-tó helyén készült volna összesen 285 milliárd pesóból (13 milliárd USA-dollár), hat futópályával és két terminállal, valamint a többi kiegészítő létesítménnyel. A cél az volt, hogy átvegye a megszüntetendő Benito Juárez reptér feladatait, ám az új elnök elképzelései szerint ezt megtartják, és egy három légikikötős rendszert alakítanak ki, a 70 kilométerre lévő Toluca bevonásával.
A Texcoco reptér félbehagyott területén a minap hozott elnöki rendelet szerint természetvédelmi övezetet alakítanak ki 4,5 milliárd pesóból (220 millió USA-dollár) – miután 1,8 miliárd pesót költöttek az építkezés leállítására, és azt sem tudni, mennyi pénz emésztett fel addig.
Az egykor itt volt tavat hagyják visszatöltődni, és rehabilitálják a vízellátását, hogy a különféle madárfajok költő- és pihenőhelye lehessen, továbbá a fővárosnak is ivóvízbázist jelentsen.
Az újjászülető tó körül pedig rekreációs zónákat hoznak létre, lényegében hatalmas közparkká változtatva.
Az interneten elérhető közelmúltbeli felvételek szerint egyébként a terminál elkészült alapozását és környezetét már ellepte a víz.
A Felipe Angeles légikikötőnek egyelőre az első üteme készült el, az érdekességek közé tartozik az azték kultúrából merített formavilágú, 89 méter magas irányítótorony és a megelőző régészeti feltárások során talált mammutcsontvázaknak létrehozott múzeummal.
Az egyelőre egyetlen terminál épületközeli utashidas és gyalogos, valamint távoli repülőgép-állóhelyekkel is rendelkezik. A korábban portálunkon is bemutatott látványtervekhez képest végül egyszerűbb, hagyományosabb kialakítású lett a komplexum. Az ősi mexikói kultúrákat és az ország jellegzetességeit a tematikusan kialakított vécék, valamint különféle dekorációk is képviselik a letisztult, világos, nem hatalmas új épületben. Később a tükörképeként egy második terminált is felhúzhatnak mellette, lesz cargo-bázis, valamint többféle funkcióra alkalmas irodanegyed is.
A tájékoztatások szerint a reptér kialakításakor odafigyeltek a környezetbarát működtetésre, amit napelempark, saját szennyvíztisztító (amelyből például öntözésre is használják a kikerülő vizet) is segít.
A három futópálya közül kettő 1,6 kilométerre van egymástól és 4,5 kilométer hosszú, így párhuzamos használatra és a forró égövi és magasabban fekvő helyszínen akár A380-asoknak is alkalmas. Lettek új katonai létesítmények is a terület déli részén, ahol a harmadik, rövidebb, 3,5 kilométeres futópálya található.
Régebbi hírek szerint a mestertervnél a párizsi reptereket is üzemeltető és világszerte számos hasonló projektben dolgozó ADP volt a közreműködő, míg a megmaradó régi és az új reptér együttes üzemeltetése miatti komplexebb légtér navigációs eljárásainak kidolgozásában az Airbus-leánycég Navblue vett részt.
A terminál előtt lényegében kész van az intermodális csomópont, de még nincs meg az elővárosi vasúttal az összeköttetés, ez 2023-ban várható. Jelenleg közúton több mint másfél óra a belváros és a reptér közötti táv, a tömegközlekedési kapcsolatot pedig egyelőre a mexikóvárosi gyorsbuszhálózat 1-es vonala és regionális buszjáratok jelentik.
A cikk írásakor a hivatalos Youtube-csatornán elérhető legfrissebb épületvideó január végi:
