Az Európai Unió által elrendelt szankciók miatt több száz, az orosz légitársaságoknak bérbe adott repülőgépet kell visszaszereznie az európai lízingcégeknek március végéig, emellett új repülőgépek, részegységek és alkatrészek sem szállíthatók Oroszországba.
Az orosz légitársaságok flottájának nagy részét nem saját tulajdonú, hanem lízingelt repülőgépek alkotják, az orosz állami pénzintézetek és lízingcégek mellett a géppark jelentős hányada származik külföldi bérbeadóktól.
A Financial Times azt írta, hogy a Cirium légiközlekedési elemzőcégtől származó adatok szerint az orosz légitársaságok flottájában 515 külföldről lízingelt gép repül, ezek összesített piaci értéke megközelíti a 10 milliárd USA-dollárt, iparági források szerint ennek mintegy fele származik európai cégektől. Az Aeroflot flottájának a piaci értéket tekintve fele nem orosz bérbeadók tulajdona.
Az Európai Bizottság által az Ukrajna ellen indított háború miatti szankciók egyik fő célpontja az orosz légiközlekedés és légiipar. Ennek értelmében megtiltják a repülőgépek, részegységek és alkatrészek értékesítését, szállítását, ellátását vagy exportját Oroszországba.
A szankció a lízingelt repülőgépekre is vonatkozik, így nem köthető új bérleti szerződés, emellett a meglévőket is 30 napos határidővel fel kell bontani, ami azt jelenti, hogy az európai lízingbeadóknak március 28-ig vissza kell vonniuk az összes, orosz légitársaságokhoz kihelyezett gépüket.
A lízingcégek számára további kockázatot jelentenek az orosz bankrendszert érintő szankciók, mert így az is kérdéses, hogy az ottani ügyfelek ki tudják-e fizetni az esedékessé váló, többségében dollár alapú elszámolással futó lízingdíjakat.
A nyugati lízingbeadók többsége írországi székhelyű cég, a legnagyobb tíz ír lízingcég a Cirium adatai szerint 238 repülőgépet helyezett ki az orosz légitársaságokhoz, ezek piaci értéke 4,1 milliárd dollár. Közülük az AerCap egymaga 154 gépet ad bérbe 2,2 milliárd dollár értékben orosz cégeknek, teljes repülőgépflottájának ez az öt százalékát teszi ki. Az SMBC Aviation Capital és az Avolon 1,3 milliárd és 266 millió dollár piaci értékben lízingel gépeket orosz ügyfeleinek.
A lízingszerződések tartalmaznak feltételeket a szerződések szankciók esetén történő felbontására, valamint a gépek visszaszolgáltatására, de nem tudni, hogy az orosz fél együttműködik-e. A repülőgépek átrepülése hatalmas logisztikai feladatot jelent, főleg a feszült helyzetben.
Mint megírtuk, az Európai Unió vasárnapi döntése szerint lezárta a légterét az orosz légitársaságok repülőgépei és járatai előtt, azonban a bevezetett korlátozás alól kivételt képez a lízingbeadók által visszavett repülőgépek átrepülése Oroszországból az Unió területére. Ez a kivétel például a magyar hatóságok által kiadott NOTAM-közleményben is szerepel.
Az EU által elrendelt szankciók emellett a meglévő repülőgépek üzemeltetését és karbantartását is megnehezíthetik, ugyanis a nyugati gyártású gépek és hajtóművek jelentős részének karbantartását végezték európai cégek, és az unió a részegységek, hajtóművek és egyéb alkatrészek exportját is megtiltotta.
Utóbbi egyébként az orosz repülőgépipar számára is nagy terhet jelent, mert a hazai típusaik (például az Irkut MSz-21 és a Szuhoj Superjet) is nagy arányban támaszkodnak a nyugati gyártású részegységekre, rendszerekre, műszerekre. Az orosz légitársaságok korábban megrendelt, de még át nem adott gépeit sem szállíthatják le az európai gyártók amíg a szankciók érvényben vannak.