Júliusban az AIRportal.hu tudósítója a Travel Service az egyik Boeing 737-800 típusú repülőgépének pilótafülkéjében követhette végig a Budapestről Heraklionba tartó charter járatot. Exkluzív élménybeszámoló a HA-LKE lajstromú gép fedélzetéről.
A Travel Service légitársaság jelenleg Csehország legnagyobb magánkézben lévő légitársasága. Jelenleg 28 gépes flottával rendelkezik, melyet folyamatosan korszerűsít újabb gépek bérlésével. Magyarországi leányvállalata jelenleg kettő darab Boeing B737-800-as típusú gépet üzemeltet, melyek a HA-LKB, és HA-LKE lajstromokat kapták. Mindkét gép kicsit „különleges” ugyanis HA-LKB volt az első magyar lajstromú, wingletekkel ellátott repülőgép, melyeket az üzemanyag-takarékosság céljából szerelnek a gépek szárnyvégeire. HA-LKE pedig a magyar lajstromba vételét megelőzően OK-TVC-ként repült és egy telefontársasági promóció keretében különleges festéssel látták el ezt a gépet. Sajnos az átlajstromozáskor kicsit átalakították a festést, de az kékes alapszín megmaradt.
A Malév 2012. februári csődje után hatalmas lehetőség tárult a Travel Service Hungary elé, ugyanis több, az egykor a magyar nemzeti légitársaság által repült charter-desztináció maradt lefedetlenül. Ekkor a légitársaság több mint 11 éve tartó minőségi szolgáltatásaival ki is érdemelte, hogy az utazási irodák legtöbbje az ő gépeiket bérelje a charter-utak lebonyolítására. Ennek köszönhetően Budapestről több mint 10 desztináció felé repülhetünk a Travel Service gépeivel.
Beszállás:
HA-LKE:
Ülések:
Júliusban, az AIRportal.hu tudósítója is beülhetett a pilótafülkébe egy Budapest – Heraklion járaton, hogy egy pár fotó segítségével bemutassa, hogy miket is lehet látni a körülbelül 2 órás repülőút alatt. A járatot HA-LKE lajstromú gép teljesítette QS2366-os járatszámmal. A Boeing a schengeni megosztás ellenére a 2B terminálnál, a 32-es állóhelyen várakozott, mivel a heraklioni járat előtt Monastirban járt. Így az utasok buszoztak a repülőhöz. A beszállítás simán és gyorsan ment, ám egy utas hibájából eredendően lekéstük a résidőnket, így körülbelül csak 20 perces várakozás után sikerült elindulni. Miután mindenki elfoglalta a helyét a fedélzeten, engedélyt kértünk a repülőgép kitolására ( Push-back-re ), valamint a hajtóművek indítására.
Várakozás az engedélyekre:
Miután mindkét hajtómű beindult, megkezdhettük a gurulást. Utunk a Sky Court előtt vezetett, végül a Kilo gurulóúton álltunk fel a pályára, és egyből meg is kezdtük a felszállást. Ehhez megfelelően a fékszárnyakat 5-fokos szögben voltak kibocsátva. Elindult tehát a Boeing a 13L pályán, elhangzott a V1, a rotate, V2 valamint a „postive rate of climbing”, tehát minden rendben volt.
Még a pályán:
Felszállás után a PUSTA 1D indulási eljáráson haladtunk tovább, később pedig KEROP kilépőpont felé kaptunk egy direct-et, azaz egyből arra tudtunk fordulni, és nem kellett végigkacsázni az indulási eljáráson. Folyamatosan emelkedhettünk 7000, később 16000 láb magasságra. Ezután átadtak minket a körzeti légiforgalmi irányítás frekvenciára, ahol engedélyezték, hogy FL370-re emelkedhessünk. (37000láb).
Indulási eljárás:
Kékség:
Közben mögöttünk megkezdődött a szerviz, sok légitársaság átvehetné ezt a szokást, ugyanis az alig két órás úton mindenki meleg ételt kapott, ami a mi esetünkben egy húsos pita volt, sajtszósszal. Mellé többféle üdítőt, bort, sört kínált az egyébként roppant kedves személyzet. A tálcák összegyűjtése után a pilótafülkében már megkezdődött a leszállás előtti briefing. Az ATIS-t meghallgatva megtudtuk, hogy éppen a 27-es pálya van használatban, így a Jepessen-ből előkerültek az erre vonatkozó eljárások.
Ebéd a fedélzeten:
Érkezési eljárások:
Közben elhaladtunk Athén városa felett, illetve a repülőteret is volt szerencsénk megcsodálni felülről. Eközben folyamatosan süllyedtünk, 10000 lábon fel lettek kapcsolva a leszállófények, jelezvén azt, hogy hamarosan landolunk. Az irányítás a csekély forgalom ellenére a leghosszabb utat jelölte ki részünkre, viszont így legalább tovább tudtunk gyönyörködni az Égei-tengerben.
Athén:
Néhány hangulatkép:
Végül vizuális megközelítéssel egyre közelebb kerültünk a pályához. A gép majdnem tele volt, így a pilóták a legnagyobb, tehát 40 fokos fékszárnyakat állítottak be leszálláshoz. A végső megközelítés során kiválóan látszódott a sok napernyő, ami talán mindenkiben felébresztette a gondolatot, hogy milyen jól fog itt majd szórakozni. Ám ez a képzelgés egy időre félbeszakadt, hiszen hirtelen a szárazföld, illetve a kifutópálya felett voltunk. Másodperceken belül földet is értünk, majd egy intenzív fékezéssel lassultunk a taxizáshoz szükséges sebességre. A marshaller már várt minket, és végül az állóhelyre vezetett minket, ahol a hajtóművek leállítása után elbúcsúztam a repülőgép személyzetétől, és elindultam a csomagjaimért.
Ráállás a 27-es pályairányra:
Végső megközelítés:
Állóhelyre gurulás:
Pilótáink:
Külön köszönet: Fábián Mihály, Batke Dávid, Lippay Zsolt, Gagyi Tímea, Polonyi Alexa, Szakács Gábor, Farkas Attila – Travel Service Hungary.