Súlyos kritikát fogalmaztak meg Európa meghatározó légitársaságainak vezetői az iparág fejlődését hátráltató és versenyképességét rontó tényezők, valamint az uniós reformok évtizedes késése miatt az Airlines for Europe (A4E) légitársasági lobbiszervezet brüsszeli csúcstalálkozóján.
A repülőtéri díjakról szóló egységes szabályozás, az egységes európai légtér hiánya, az utasok jogairól szóló uniós jogszabály tíz éve halogatott reformja, valamint a környezetvédelmi beruházások állami támogatásának hiányosságai veszélyeztetik a kontinens légiközlekedési piacának versenyképességét Európa vezető légitársaságainak első emberei szerint.
Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója méltatta az Európai Unió egységes légiközlekedési piacának létrehozását, amely kulcsfontosságú az uniós alapértékek, így az emberek, szolgáltatások és áruk szabad mozgásának elérhetővé tételében. Az egységes piac biztosította verseny jelentősen letörte az árakat, és széles körben tette hozzáférhetővé a légi utazást a kontinens polgárai számára.
Álláspontja szerint az egységes légiközlekedési piac azonban még nem teljes, a légitársaságok egy évtizede sürgetik az európai repülőterek díjairól szóló direktíva megalkotását.
Ez a járvány utáni időszakban különösen fontos kérdéssé vált, mert a legnagyobb és leggazdagabb európai repterek a válság alatt elszenvedett veszteségeiket jelentős díjemelések útján próbálják meg az ügyfeleikre, azaz a légitársaságokra és az utasokra hárítani – tette hozzá.
Az Európai Uniónak az utasok jogaival, vagyis a késések és járattörlések esetén fizetendő kártérítésekkel kapcsolatos szabályainak (EK261) egy évtizede húzódó reformját nem szabadna tovább halogatnia O’Leary szerint.
Kifogásolta: annak ellenére a légitársaságokat terheli az anyagi felelősség, hogy a forgalmi zavarok jelentős részét a légitársaságok hatáskörén kívüli körülmények okozzák. Amint megírtuk, ezt már 2019-ben is felvetették a légitársaságok.
A szakember utalt a francia légiforgalmi irányítás elmúlt hetekben zajlott sztrájkjaira (amely ellen a cége petíciót is indított) és az egyes repülőtereken munkaerőhiányból eredő torlódásokra.
Kérdésre válaszolva O’Leary kifogásolta az európai országok környezetvédelmi adóit is, de szerinte a legnagyobb baj nem kivetésükkel és mértékükkel van, hanem azzal, hogy a kormányok nem a környezetvédelmi fejlesztésekre költik, és a bevétel eltűnik az országok költségvetésében.
Carsten Spohr, a Lufthansa vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy
a fenntarthatósági beruházásokat a kormányoknak is támogatniuk kellene, mert messze túlmutatnak az iparági szereplők pénzügyi teherbíró képességén.
Példaként említette a szintetikus és fenntartható repülőgép üzemanyagokat (SAF) előállító üzemeket, amelyek felépítéséhez beruházási támogatásokra vagy az USA-ban már bevezetett adókedvezményekhez hasonlóra lenne szüksége az iparágnak. A SAF gyártásának kapacitásnövelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy ez a típusú üzemanyag ne kerüljön ötször annyiba, mint a hagyományos kerozin. A fenntartható beruházásokért folytatott globális verseny egyre élesebb, amelyben Európa a döntéshozók késlekedése miatt ma már hátrányba került – hangsúlyozta.
Johan Lundgren, az Easyjet vezérigazgatója kiemelte, hogy az unió még mindig egy idejétmúlt koncepció szerint kezeli a légterét, ezt 2019-ben már szintén kifogásolta az A4E.
Az Egységes Európai Égbolt (Single European Sky – SES) megvalósításával a járatok optimális útvonalakon repülhetnének, amely a leggyorsabb és legolcsóbb módja lehetne a károsanyag-kibocsátás csökkentésének, de hosszú ideje nem történik megfelelő előrelépés e téren.
Hozzátette: az európai légiforgalmi irányítás rendszerének reformja csökkentené a késéseket, valamint növelné a légtér kapacitását is, amely lehetővé tenné a közlekedési kapcsolatok további fejlesztését.
A légitársaságok kulcsfontosságú szereplői az európai gazdaságnak, milliók számára teremtik meg akár a munka, akár a szabadidős célú utazás lehetőségét a kontinensen. Az Airlines for Europe tagjai összesen 3300 repülőgéppel rendelkeznek, és a tavalyi évben több mint 610 millió utast szállítottak közel 2000 úti célt lefedő hálózatukon, valamint 4 millió tonna árut juttattak el több mint 360 célpontra az utas- vagy dedikált áruszállító repülőgépeik rakterében.