Nemzetközi környezetvédelmi elitklubba került be a Budapest Airport, amely megkapta a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által alapított karbon-akkreditációs minősítést. Az elmúlt három évben a Budapest Airport 25 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, és további 10 százalékos csökkenést szeretnének elérni a következő öt évben – mondta Kis Ferenc, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cég környezetvédelmi vezetője.
A ferihegyi repülőtéren újságíróknak tartott bejáráson a vezető elmondta, hogy a meleg víz előállítására és az épületek fűtésére használt kazánok, illetve a futópályák, gurulóutak, a forgalmi előterek és a terminál-épületek világításához szükséges elektromos energia-termelés okozza a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást a repülőtér tekintetében. A repülőtér elektromosenergia-felhasználása egy magyarországi kisváros energiaigényével vetekszik.
A repülőtér üzemeltető szerint a fenti a területeken lehet a legnagyobb csökkenést elérni, ezért a Budapest Airport környezetvédelmi csapatának fókuszában is ezen területek szerepelnek az első helyen.
Mint mondta, a 13 megawatt teljesítményű kazánjaik jelentős tartalékkal rendelkeznek, a leghidegebb napokon is csak 50 százalékos kihasználtsággal működnek, ezért ezeket a jövőben kisebbekre és hatékonyabbakra cserélik.
Jelezte ugyanakkor, hogy több olyan eljárást is alkalmaznak, amely segít a hatékonyságban: egyebek mellett óránként mérik a külső hőmérsékletet és ehhez igazítják az épületek belső hőmérsékletét és nem fűtik az üresen álló épületeket.
Nulladik típusú találkozás a Budapest Airport kazánházával
Az energia-racionalizálási program 2007-ben kezdődött, ekkor kezdték el a pályafények, transzformátorok, a 10 kilovoltos hálózat korszerűsítését. Az eszközök folyamatos karbantartására és cseréjére több százmillió forintot fordítanak, az ezek nyomán is elért szén-dioxid-kibocsátás csökkenését 2010. óta mérik.
A fűtési és világítási rendszerek korszerűsítésének eredménye természetesen forintban is mérhető, a költséghatékonyság és az energiaszámlák csökkentése a repülőtér üzemeltető számára a káros anyag kibocsátás csökkentése mellett fontos szempont. Az elmúlt öt évben szinte évről évre sikerült 10% feletti széndioxid-kibocsátás csökkenést elérni.
Az energiarendszerek korszerűsítése a közeljövőben még nagyobb jelentőséget kap, mert repülőtér része az európai emisszió kereskedelmi rendszernek. Ez azt jelenti, hogy 3-4 éven belül, minden eltüzelt köbméter gáz után már nem csak az energia számlát kell megfizetni, hanem a széndioxid számlát is, így a környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően hamarosan mindkét területen komoly összegeket spórolhat a cég.
Az adatok szerint 2010. óta 25 százalékkal csökkent Ferihegy káros anyag kibocsátása, amelyet a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által alapított karbon-akkreditációs program is auditált.
Kis Ferenc elmondta még, hogy a karbon-gazdálkodási tervben öt éven belül a megelőző három év átlagához képest további 10 százalékos csökkenést tűztek ki célul. A kihívást az jelenti, hogy a repülőtér folyamatosan bővül, és ezt kell megfelelő hatékonysági lépésekkel „kompenzálni” – fűzte hozzá.
