Új cargo-útvonalak és légitársaságok, az infrastruktúra bővítése 2026 végére, és a régióban egyedülálló, az árukezelési folyamatokat támogató digitális rendszer bevezetése szerepel a Budapest Airport legfontosabb céljai között: az üzletág sikereiről és terveiről Kossuth József cargo-igazgató nyilatkozott az AIRportal.hu-nak.
Hogyan alakult a budapesti repülőtér cargo-forgalma az első négy hónapban, mik a kilátások éves szinten?
Kiugró mértékben, 44.8 százalékkal, 85 486 tonnára nőtt a Budapest Airport légiáru-forgalma az év első négy hónapjában. Márciusban 23 720 tonna árut kezeltek a repülőtéren, amely történelmi rekord, áprilisban pedig 23 546 tonnát, a bővülés idén eddig 48 százalékos az előző év azonos időszakához képest.
Az elmúlt 12 havi árumennyiség (2023. május – 2024. április, gördülő adat) 227 764 tonnát ért el.
Az első négy havi csaknem 45 százalékos növekedés kimagasló eredmény, főleg annak fényében, hogy az előző is rekordév volt, hiszen 2023-ban 201 306 tonna áru fordult meg a budapesti repülőtéren. A növekedésünket az sem fékezte meg, hogy a nagy európai hub-okon visszaépültek a hosszútávú utasszállító járatok, amelyek rakterében jelentős mennyiségű, úgynevezett belly cargot szállítanak, ezek az új kapacitások pedig szívnak el forgalmat a dedikált légiáru-szállításra fókuszáló repterekről.
A forgalmi becslések terén általában konzervatívak vagyunk, hosszabb távon fenntartható 5-7 százalékos növekedéssel számolunk. A Budapest Airport tonnában mért légiáru-forgalmának bővülése ugyanakkor 15-20 százalékponttal mindig az európai repterek, regionális versenytársak, illetve a világátlag felett alakult az elmúlt 5-10 évben, akkor is, amikor a cargo-piac csökkenő vagy stagnáló, és akkor is, amikor növekvő pályán volt.
A légi áruszállítás általában magasabb értékű és gyors szállítást igénylő árukat mozgat olyan iparágakat kiszolgálva, amik érzékenyen reagálnak a geopolitikai eseményekre és világgazdasági változásokra.
Ha az első negyedévben is tapasztalt trend folytatódik, a budapesti repülőtér éves árumennyisége idén is tovább nő, 240 ezer tonna körül várható.
Ez erősen közelít a 2019-es mennyiség kétszereséhez, ami azt jelenti, hogy 5 év alatt gyakorlatilag megduplázzuk a kezelt árumennyiséget, ez világszinten is kiemelkedő növekedési dinamika.
Mostanra gyakorlatilag egy szintre kerültünk a KKE régióban áruforgalmi mennyiség tekintetében hosszú ideje vezető Béccsel, viszont jóval magasabb növekedési ütemet produkálva. Schwechat tavaly 245 ezer tonna árut kezelt, míg 2019-ben még 283 ezer tonnát, Budapest tavaly 201 ezret, ami jelentős növekedés a 2019-es 135 ezerhez képest. A többi régiós versenytárs a statisztikák alapján ennél jóval kisebb áruforgalmat bonyolítottak: Varsó 104 ezer, Prága 44 ezer tonnát kezelt.
Mi a motorja a kiemelkedő növekedésnek Budapesten?
Sikeres, motivált, jól koordinált és hosszú távon elkötelezett fejlesztési munka zajlik a cargo közösségünk tagjaival. Az együttműködésben légitársaságok, földi kiszolgálók, szállítmányozok, logisztikai szolgáltatást nyújtók, értékesítő és vámügynökségek, hatóságok, hazai és nemzetközi logisztikai szövetségek vesznek részt, mi ezt egyfajta „házigazdaként” koordináljuk, támogatjuk, ez pedig egy nemzetközi szinten is erősen versenyképes környezetet teremtett a légi áruszállításban Magyarországon, a Budapest Airport köré szerveződve. A siker mögött nagyon sok vállalat, szervezet és szakember munkája van.
Ennek eredményeképp a KKE gyűjtő-elosztó központ szerepünk egyre erősödik, az utóbbi időszakban regionális kapuvá váltunk az Ázsia és azon belül hangsúlyosan Kína irányából érkező áruk számára. Ezt a pozíciót az elmúlt években nagyon jó ütemben sikerült felépíteni.
Az általános és speciális légiáru kezelése (pl. autóipar, elektronika, számítástechnika, műszeripar, gépgyártás, késztermékek, alkatrészek, gyógyszerek és étrendkiegészítők szállítmányozása) mellett az e-kereskedelem ellátási láncában is regionális hubbá vált a Budapest Airport.
A NAV Repülőtéri Igazgatóságának januári közlése szerint a vámkezelt küldemények száma tavaly megduplázódott, 81 millió csomag érkezett repülőn Budapestre 2023-ban, de novemberben és decemberben az e-kereskedelmi csomagok száma már elérte a havi 9 milliót.
Milyen üzleti lehetőségeket teremt pl. a nagy platformok, piacterek nemzetközi e-kereskedelmi forgalmának logisztikájában való részvétel a repülőtér, a magyar logisztikai ágazat és az ország gazdasága számára? A BUD generál ilyen típusú e-kereskedelmi növekedést?
Az e-kereskedelem ezen szegmensének a növekedését a piaci kereslet és a platformok intenzív marketing kampánya generálta az elmúlt években, ami szemmel láthatóan erősödött a KKE régióban. Mi ilyen keresletet nem tudunk generálni. A feladatunk az, hogy ha erős piaci szállítási igény jelentkezik, akkor éljünk a lehetőséggel, teremtsünk meg hozzá olyan támogató hátteret – például infrastruktúrában, vagy légi kapcsolatokban – hogy a cargo közösségünk tagjai sikeresen tudjanak a megbízásokért versenyezni.
Az, hogy az e-kereskedelem kelet-közép-európai regionális légiárukezelésében az elmúlt időszakban sikeresen tudtunk részt venni, nemcsak a Budapest Airport számára jelentett áruforgalom növekedést, hanem munkahelyeket, megbízásokat teremtett, raktárakat töltött meg, üzleti lehetőségeket hozott létre a régióban áramló nemzetközi e-kereskedelem logisztikai ellátási láncában résztvevő szereplőknek.
Példa erre, hogy az import volumenek növekedése miatt érkező új járatoknak köszönhetően export irányban is szabad kapacitások és kedvező szállítási lehetőségek jöttek létre, így a BUD cargo vonzáskörzetében tevékenykedő vállalatok számára egyre több lehetőség nyílik nemcsak közvetlenül Ázsiába, hanem a nagy cargo-elosztó központokon keresztül az egész világba szállítani Budapestről.
Mindez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a globális és regionális gazdaság lassulása más iparágakban volumen-és megbízáskieséseket okozott, továbbá az ellátási láncok zavarai a logisztikában és szállítmányozásban tevékenykedő cégek számára is kihívásokkal teli üzleti környezetet teremtettek. A magyar gazdaság számára komoly értéket teremt, hogy fel tudtuk tenni Budapestet a világ és Európa cargo térképére. A légiáru-szállítási szakmában Európában, Ázsiában és azon belül kiemelten Kínában is egy fejlődő, a cargo-területre nagy fókuszt helyező repülőtérként tartanak számon bennünket. Ezt szeretnénk a korábbihoz hasonló lendülettel fenntartani a jövőben is.
Mi a három legfontosabb feladat és prioritás a cargo-terület növekedésének fenntartása érdekében?
A piaci igényeket követve dolgozunk a járathálózatunk bővítésén, a meglévő útvonalak kapacitásbővítése mellett újabb dedikált áruszállító útvonalak kialakításával, cargo-légitársaságok Budapestre csábításával, illetve a meglévő légitársasági partnereink budapesti működésének fejlesztésével.
Még az idei évben bevezetünk egy, a régióban egyedülálló, a folyamatok digitalizációját támogató, felhőalapú cargo közösségi rendszert, mellyel a cargo vállalatok üzleti és operatív folyamatai hatékonyabbá, gyorsabbá és fenntarthatóbbá válnak majd.
Ahogy a növekedésünk már indokolja, el kell kezdenünk a Cargo City bővítésének következő ütemét, egy a piaci igényeknek leginkább megfelelő koncepció mentén.
Haladjunk akkor sorban: milyen dedikált cargo útvonalak és légitársaságok vannak most jelen a repülőtéren, és milyen irányú fejlesztések várhatók?
Jelenleg heti szinten kb. 60 cargo járat üzemel Budapestre, napi szinten ez átlagosan kevesebb, mint 10, amelyben az integrátor cégek (DHL, Fed Ex, UPS) ), a menetrendszerű és charter cargo járatok gépmozgásai is benne vannak. A járatok nagy kapacitással és jó töltöttséggel közlekednek. Csak példaként: egy egy Boeing 777 cargo repülőgéppel akár 102 tonna érkezhet és távozhat a repülőtérről. Légiárut az utasszállító járatok egy része is szállít, nemcsak a dedikált áruszállító járatok, illetve van olyan légiáru is, aminek az előkészítése a mi létesítményeinkben történik, de aztán közúton úgynevezett légikamionnal szállítják egy másik repülőtérre és onnan pedig repülővel a célállomásra.
Az áruvolument úgy növeljük folyamatosan, hogy az elmúlt 10 évben nem bővült a cargo járatok száma BUD-on, 2014-ben 5 724 cargo és le-és felszállást jegyzett a repülőtér, tavaly pedig 5 294-et. Ez annak köszönhető, hogy nagyobb kapacitású cargo repülőgépek üzemelnek, jobb kihasználtsággal, mint korábban.
A Cargolux, Qatar és Turkish Cargo járatai olyan hubokba biztosítanak összeköttetést – pl. Luxemburg, Doha vagy Isztambul – amiken keresztül a teljes világ elérhető.
Számos közvetlen kínai cargo összeköttetésünk van Budapestről, ezeket többek közt a Sichuan Airlines, SF Airlines, a Wizz Air, és az UTA üzemelteti. Hangcsou, Csengtu, Csangsa irányába is hetente több alkalommal indulnak járatok, az első negyedévben pedig új sencseni, hongkongi, makaói és ürümicsi járatok kerültek a kínálatunkba az Uzbekistan Airlines, illetve a szintén üzbég My Freighter üzemeltetésében.
Rendszeres és ad-hoc cargo járatok is kiegészítik a BUD-ról elérhető útvonalhálózatot, többek közt az Ethiopian Airlinesnak és a My Freighter Airlinesnak köszönhetően. Emellett belly caro kapacitások is hozzájárulnak az áruforgalom növekedéséhez. Legutóbb a China Southern jelentett be új járatot Budapestre Kantonból. Az Emirates Dubajjal, a Korean Air és a LOT Szöullal, a Shanghai Airlines (China Eastern) Sanghajjal és Ningpóval, az Air China pedig Pekinggel és Csungkinggal köti össze Budapestet.
Mindhárom nagy kínai légitársaság – az Air China, China Southern Airlines, China Eastern Airlines – cargo divíziója érdeklődik budapesti dedikált áruszállító járatok indítása iránt, és az összes nagyobb kínai repülőtérrel dolgozunk a közvetlen összeköttetések és kapcsolatok építésén.
Kína legnagyobb expressz küldeményszállítói közül a Budapesten már jelen lévő SF Airlines járatai bővítését tervezi, sőt más központi repteréről is indítana hozzánk járatot.
Fontos célunk, hogy további országokkal, például Dél-Koreával is újra legyen közvetlen, dedikált cargo kapcsolat az utasszállító járatok belly cargo kapacitása mellett, hiszen sok koreai érdekeltségű üzem működik Magyarországon és a repülőtér cargo vonzáskörzetében. A koreai áruk számára tradicionálisan elsősorban Frankfurt és Bécs látta el a légi kiszolgáló szerepet Európában, most a piaci szereplőkkel közösen dolgozunk azon, hogy nagyobb szerepet vállaljunk ebben. Számos sikeres projekt és a forgalom növekedése is igazolja, hogy költségben, átfutási, kezelési időkben, minőségben és vámkezelésben is fel tudjuk venni a versenyt.
Hosszú távon a potenciális célpontok között szerepel Japán (Tokió), Vietnam (Hanoi), India (Mumbai) is, valamint Észak-Amerikában Chicago, Dallas, Atlanta, New York direkt kapcsolatra is mutatkoznak igények, akár egy olyan multi-stop járat formájában, amely a Távol- vagy Közel-Keletről budapesti közbenső leszállással közlekedik tovább, de Mexikó, vagy Dél-Amerika is több szempontból érdekes lehet a piaci információk alapján.
Milyen fejlesztések történnek a digitalizáció területén?
Már az idei évben nagyon jelentős lépést teszünk ez irányban, a régióban egyedülálló, de világszinten is csúcskategóriájú cargo közösségi rendszert vezetünk be.
Ez egy olyan komplex, többszereplős fejlesztés és informatikai rendszer, amely az összes résztvevő számára hatékonyabbá, gördülékenyebbé, gyorsabbá és nem utolsó sorban fenntarthatóvá teszi a folyamatokat, az információáramlást és dokumentumok kezelését, fuvarlevelek továbbítását. Emellett támogatja majd a hatósági ügyintézést (pl. vámkezelés, speciális/veszélyes áru kezelés), időkapu foglalására nyújt lehetőséget, és a jövőben további hasznos funkciókkal bővül.
Ehhez a több nagy nemzetközi cargo-csomóponti repülőtéren – pl. Észak-Amerikában, Törökországban, Közel-Keleten vagy Indiában – is nagy tapasztalattal rendelkező Kale Logistics Solutions fejlesztőcég Airport Cargo Community rendszerét választottuk ki, amelyet minden, a repülőtéri cargo-ökoszisztémában tevékenykedő vállalat használhat majd, és hozzákapcsolhatja a saját informatikai rendszerét.
Milyen infrastruktúra-fejlesztés van napirenden, a növekedés ütemét tekintve meddig elegendő a jelenleg meglévő kapacitás?
A budapesti repülőtér névleges éves légiáru-kapacitása jelenleg 300 000 tonna a BUD Cargo City idén év elején átadott 6500 négyzetméteres bővítésével, beleértve az egyes terminál közelében rendelkezésre álló handling-raktárakat és az intergrátorcégek kapacitását is.
A bővítés koncepcionális tervezése és előkészítése már folyamatban van, beleértve a piaci igények felmérését. Az a célunk, hogy mire 2026 végére várhatóan megközelítjük a meglévő handling-kapacitások határát, átadjuk a Cargo City második fázisát.
A koncepcionális tervezés fontos része, hogy a Budapest Airport minden létesítményét a fenntarthatóság jegyében tervezi és építi, és a Greenairport programban a partnereit is támogatja az elektromos kiszolgáló eszközökre történő átállásban, például a töltő-infrastruktúra kiépítésével.
Érezzük a lendületet, számos partnerünk fejleszt a BUD-ra építve a jövőben, és a cél hogy a cargo közösséggel közösen továbbra is ki tudjuk használni azokat a lehetőségeket, melyeket mára az elmúlt 10 év kemény fejlesztési munkája megalapozott a légi áruszállításban.
Hosszú távon is folyamatos fejlesztésben gondolkodunk, ez nemcsak a BUD, hanem az ország gazdaságának érdeke is. A tervezett bővítések révén a működtetés által a BUD Cargo City éves közvetlen hozzáadott értéke 2040-ben akár 5,3 milliárd forintra növekedhet, a működtetés által fenntartott munkahelyek száma pedig akár évi 20,8 ezerre emelkedhet a következő évtized végére.
