Összeszedtük a 10 legfontosabb eseményt a nemzetközi és a magyar légiközlekedési szektorból, amelyek meghatározták 2015-öt. Tragédiák, géprendelések, új típusok és új járatok szerepelnek az AIRportal listájában.
Forgalomba állt a világ első Airbus A350-ese
Január 15-én kereskedelmi forgalomba állt a világ első Airbus A350-ese a Qatar Airways színeiben, miután az öböl-menti légitársaság 2014. december 22-én átvette az első példányt a gyártó toulouse-i bázisán. Az első járat Doha és Frankfurt között közlekedett. Azóta a Qatar Airways hét A350-est vett át, és további 73-ra van rendelése.
Európában az első üzemeltető a Finnair lett, akik összesen 19-et rendeltek a típusból és a finnek voltak az elsők, akik megbízást adtak az Airbusnak a típus gyártására. Az első kereskedelmi repülést 2016-ra tervezik pekingi, hong-kong-i, és sanghaji útvonalakon.
Az A350 az Airbus első, nagy mértékben kompozitokból készített új generációs szélestörzsű gépe, eddig 775 darabra kaptak megrendelést.
Tőzsdére ment a Wizz Air Londonban
Nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett a Wizz Air, amikor február 25-én megkezdődött a kereskedés a cég papírjaival a londoni tőzsdén. A bevezetés napján Londonban Váradi József vezérigazgató nyitotta meg a kereskedést, majd ünnepélyes keretek között aláírták a megállapodást a londoni tőzsdével.
A légitársaság korábban is próbálkozott a nyilvános kibocsátással, de akkor visszaléptek. Váradi József korábbi nyilatkozata szerint a légügyi szektor működési környezete sokkal stabilabb lett, így kedvezőbb helyzetben tudtak a londoni tőzsdére lépni.
A légitársaság ezt követően, májusban megújította arculatát, logóját, repülőgépeinek festését és belső színvilágát, valamint a személyzet egyenruháit is.
A Germanwings 9525-ös járatának tragédiája
A Lufthansa-csoport diszkont leányvállalatának 9525-ös járatát március 24-én teljesítő D-AIPX lajstromjelű Airbus A320-as útban Barcelonából Düsseldorfba belecsapódott a francia Alpokba. A fedélzeten 150-en voltak, a tragédiát senki nem élte túl.
Az adatrögzítők megtalálása után elvégzett vizsgálatok kiderítették, hogy a másodpilóta, Andreas Lubitz kizárta a fülkéből a kapitányt, aki kiment a mosdóba. Lubitz nem kommunikált a légiforgalmi irányítással, az autópilótán a korábbi 38 ezer lábas utazómagasságot 500 lábra csökkentette és percenkénti 3500 lábas mértékkel süllyedni kezdett, majd 10 óra 41 perckor kontrollált repülés alatt belecsapódott az Alpokba.
Lubitzról kiderítették, hogy lelki problémákkal küzdött, a baleset után több biztonsági szabályt is szigorítottak, egyebek mellett mindig két fő hajózó személyzetnek kell a pilótafülkében tartózkodnia.
Száztíz Airbus A321 neót vesz a Wizz Air és forgalomba állította az első A321 (ceo) példány
Gigarendelést adott le a magyar kötődésű diszkont Wizz Air légitársaság az Airbus felé, a párizsi légi szalonon összesen 110 Airbus A321 neo vételéről írtak alá szándéknyilatkozatot, amit az év végén a légitársaság igazgatósága is jóváhagyott. A gépeket 2019-ben kezdik el leszállítani.
Az új generációs repülőgépek egy része a jelenlegieket váltja majd, amikor azok visszakerülnek a lízingbeadókhoz, másik részük pedig a Wizz Air további növekedéséhez biztosítja majd a kapacitás bővítését.
Egy korábbi rendelésből a Wizz Air november közepén megkapta az első A321ceo gépét, amelyet Budapesten állomásoztatnak és a londoni járatokat teljesítik vele. Budapestre 2016 végéig négy ilyen gép kerül.
Típusengedélyt kapott az A320neo, az első átadás csúszik
November végén az Airbus A320 neója megkapta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) típusengedélyét, amely a Pratt & Whitney Pure Power PW1100G-JM hajtóművekkel felszerelt változatokra szól. A három tesztrepülőgép összesen 1070 órát töltött a levegőben, mintegy 350 sikeresen végrehajtott tesztrepülés alkalmával.
Az A320neo programja a típusengedély megszerzésével célegyenesbe ért, de a 2015 decemberi első átadás elmaradt, hajtóműproblémák miatt a Qatar Airways nem vette át a gépet, így a Lufthansa lesz az üzembe állító légitársaság. Az átadás leghamarabb január második felében lehet.
A Metrojet 9268-as járatának lezuhanása
Az orosz Kogalymavia (kereskedelmi nevén Metrojet) EI-ETJ lajstromjelú Airbus A321-ese október 31-én délelőtt zuhant le a Sínai-félszigeten 224 emberrel a fedélzetén, fél órával az után, hogy a gép felszállt Sharm el Sejkből.
Az adatrögzítőkből kinyert információk vizsgálata még folyamatban van, az oroszok szerint a gép fedélzetére felcsempészett robbanótest okozta a gép lezuhanását és a 224 ember halálát, de Kairó ezt cáfolja. Az eseményt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára, szakértők azonban kételkednek abban, hogy valóban hozzájuk köthető-e az eset.
Elkészült az első Boeing 737 MAX 8
Eközben Everettben sem tétlenkedtek, bár az amerikaiak programja lemaradásban van az Airbushoz képest, a 737 MAX 8-as első tesztpéldánya december 8-án gurult ki a csarnokból. A gép várhatóan 2016 első negyedévében teljesíti szűzfelszállását.
A többi tesztpéldány közül kettő a végösszeszerelő csarnokban van, a negyediket már elkezdték összerakni. A Boeing szerint a programban jelenleg nincs csúszás, az első darabot a Southwest Airlines a terveknek megfelelően 2017 harmadik negyedévében üzembe állíthatja.
Emirates 777-es Budapesten
Az Emirates tavasszal bejelentette, hogy decembertől az addigi A330-200-asoknál nagyobb, Boeing 777-es gépekkel repüli napi budapesti járatát.
A gép december 1-i érkezésével az Emirates lett az első légicég, amely ezt a típust menetrend szerűen közlekedteti Budapestre és ez a legnagyobb utasszállító, amely menetrend szerinti járatokon repül a ferihegyi repülőtérre: 354 utast és 20 tonna árut vehetnek a gépek a fedélzetükre.
A típuscserére egy évnyi üzemelés után került sor, az előzetes foglalási adatok az Emirates szerint kedvezőek.
Tízmilliós utasforgalom Budapesten
A ferihegyi repülőtér életében először az utasforgalom december 10-én átlépte a 10 milliót, új rekordot állítva ezzel fel. A forgalom egész nyáron nagyon erős volt, egy hónapon belül többször is egymillió fölött volt a kezelt utasok száma.
Az utasforgalmi rekord elérésében közrejátszottak az elindított új repülőjáratok, a megnövelt repülőgép-kapacitás, valamint a sűrűbben közlekedő járatok éppúgy, mint Budapest egyre fejlődő turisztikai kínálata vagy éppen a külföldiek számára kedvező ár-érték arány.
Több hosszútávú járat is indult Budapestről
Több hosszútávú járatot is indítottak a légitársaságok Budapestről, Az Air Transat visszaállította a torontói útvonalat, az Air China pedig Pekinget tette elérhetővé a magyar fővárosból. A kanadai Air Transat első Airbus A330-asa Montreal érintésével Torontóból június 18-án érkezett meg. Az útvonalat legutoljára a Malév repülte.
A 2016-os nyári menetrendben újra visszatér majd a légicég, szintén heti járatokkal, de már Montreal érintése nélkül repül majd. Emellett az Air Canada Rouge is indít járatot Torontóból heti három alkalommal.
Az Air China Minszk érintésével érkezett a ferihegyi repülőtérre május első napján. A hét négy napján, hétfőnként, szerdánként, péntekenként és vasárnaponként közlekednek. A tervek szerint csak nyáron repültek volna, de a nagy siker miatt télen is járnak a cég Airbus A330-asai Budapestre hetente háromszor.
+1: Debrecenben nyitott bázist a Wizz Air
December 16-án a Wizz Air megnyitotta második magyarországi bázisát Debrecenben, ahol egy gépet állomásoztatnak. Ezzel egyidejűleg három új járatot is indított a magyar kötődésű diszkont légitársaság, Párizs-Beauvais, Brüsszel-Charleroi és Malmö is elérhetővé vált a városból.
Ezzel hatra emelkedett a Debrecenből elérhető útvonalak száma, az éves ülőhely-kapacitás pedig 136 százalékkal, 145 ezerre emelkedett. A Wizz Air az új útvonalak indításán túl megnövelte a járatsűrűséget már meglévő, népszerű útvonalain London Lutonba és Eindhovenbe.
