A magyar légiforgalmi irányítás mindenki számára leginkább ismert szimbóluma a Liszt Ferenc repülőtér irányítótornya.
Az irányítótoronyból nem a teljes magyar légiforgalom irányítása zajlik. A torony hatáskörébe a repülőtéri irányítás tartozik. Ennek részét képzik az érkező és induló, azaz a le- és felszálló repülőgépek, a repülőtér közvetlen környezetében közlekedő légijárművek, valamint a repülőtér bizonyos területein működő földi járművek.
Ferihegyi fejlesztések a ’70-es években
A folyamatosan növekvő utasforgalom miatt, a 70-es évek elején született kormányzati döntés eredményeként egy komplex fejlesztési program indult Ferihegyen, amelynek keretében megkezdődött az új irányítótorony fejlesztése, valamint egy új és a meglévőnél hosszabb második futópálya létesítése. A bővítési programnak része volt továbbá egy új tűzoltóbázis, a fedélzeti ellátmányt szolgáltató catering-központ és nem utolsó sorban két új, a Malév repülőgépeinek karbantartását szolgáló hangárépület felépítése is.
A torony mellett fontos műszaki fejlesztések is történtek
A repülőtér utasforgalma 1974-ben már elérte az 1 milliót, ezért a fejlesztési program kiemelt részét képezte a repülőtéri berendezések korszerűsítése. 1974-ben új Tesla RP3F típusú leszállító (PAR) radar telepítésére került sor, majd a következő évben ICAO II-es kategóriájú, precíziós megközelítést lehetővé tevő ILS-berendezéssel bővült a repülőtér felszereltsége.
Mertek nagyot álmodni…
Az új irányítótorony tervezése 1972-ben vette kezdetét és egészen 1977-ig tartott, ez idő alatt a tervezők külföldi tanulmányutakra is mentek, hogy minél szélesebb rálátással dolgozhassák ki az új ferihegyi torony részleteit.
A tervezés során a torony helyét úgy kellett megválasztani, hogy a légiforgalmi irányítók mindkét futópálya teljes hosszára rálássanak. Ennek a kritériumnak a figyelembe vételével került elhelyezésre a torony jelenlegi helyére, ahol egy kisebb domb segítette hozzá az épületet a kellő magasság eléréséhez. Ez a pont egyébként a ferihegyi repülőtér legmagasabb része.
A Boston Logan toronyra (képünkön) kísértetiesen hasonlító ferihegyi irányítótorony terveit Nieder Iván építészmérnök készítette, a kivitelezési munkálatok 1978-ban kezdődtek. A torony egész távolról is jól kivehetően két pilonon áll, amelyből az egyik, a feljutáshoz nélkülözhetetlen liftet és a lépcsőházat tartalmazza.
Az épület tetején található az irányító „kabin”, amely felett egy gömb kupolában helyezkedik el az a radar, amely a légijárművek földi mozgását hivatott érzékelni, ezért is nevezik gurítóradarnak. A két pilon közötti szintek beépítését fentről lefelé haladva kezdték meg 1981 márciusában. Először három szintet építettek be a pilonok közé, de a tervek úgy készültek, hogy szükség esetén további szintekkel is bővíteni lehessen a torony a kapacitását.
Az irányítótorony először a 7. szinttől a 13. szintig épült be. Az irányítóhelyiség a 11. emeleten foglal helyet, alatta található a meteorológiai megfigyelő. Az épület bővíthetőségét először 2000-ben használták ki, amikor is további két szintet építettek be a torony pilonjai közé.
Magasan a legjobb
Az irányító szolgálat 41.5 méteres magasságban dolgozik, azonban a torony teljes magassága a tetején található radarral együtt már 53m.
1983. óta működik Ferihegy és Magyarország kapujaként
A torony végül 1983. augusztus 29-én került átadásra és másnap este 8-kor a Malév egyik járata volt az első, amelyet az új toronyból irányítottak. Azóta járatok millióinak segítette biztonságos le-, és felszállását az irányítótorony, amelyben a Magyar Légiforgalmi Szolgálat, a HungaroControl szakemberei végzik munkájukat.
Az irányítótorony kiemelt szerepet élvez, központi helyénél, méreténél és a repüléshez társított elengedhetetlen szerepénél fogva meghatározó szimbóluma a budapesti repülőtérnek. Ez volt a szándéka a tervezőnek, Nieder Ivánnak is, aki egy kapu-szerű épületet álmodott, amely az ország kapuját szimbolizálva fogadja a világ távoli pontjairól Magyarország fővárosába érkező, majd onnan induló repülőgépeket.
Az irányítótorony makettje a közlekedési múzeumban, amely még az eredeti állapotot tükrözi:
Készítették: Csemniczky Kristóf, Mihalik András, Szalmási Szabolcs, Samu Ádám
Felhasznált irodalom:
Zainkó Géza (2000): A Ferihegyi repülőtér rövid története, Magyar Repüléstörténeti Társaság
Papp Géza (2010): Magyarország kapuja, a ferihegyi irányítótorony In: hg.hu (http://hg.hu/cikk/epiteszet/9158-magyar … yitotorony)
