Légitársasági vezérigazgatók szerint lesznek áldozatai a magasabb olajárnak, de az elmúlt évek konjunktúrája miatt a drágulásnak nem lesz akkora hatása, mint a 911 utáni válságnak.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) sydney-i közgyűlésén erről Calin Rovinescu az Air Canada, Tim Clark az Emirates, Pieter Elbers, a KLM és Christpoher Luxon, az Air New Zealand vezetői nyilatkoztak egy panelbeszélgetésen.

Abban mindegyik vezérigazgató egyetértett, hogy a magasabb olajárnak lesznek áldozatai, de a hatás nagysága cégenként eltérő. Pieter Elbers azt hangsúlyozta, hogy Európában a folyamattal egy időben konszolidáció is zajlik, ennek is köszönhető, hogy egy olyan jó évben, mint a 2017-es, két légitársaság (Monarch és airberlin) csődbe ment és megszűnt.

A moderátor Richard Quest, a CNN tudósítója és Calin Rovinescu, az Air Canada vezérigazgatója az IATA sydney-i közgyűlésén. Fotó: IATA

Calin Rovinescu szerint a kerozin árának növekedése összességében nem fog akkora mértékű válságot okozni a légiközlekedésben, mint a 911 utáni gazdasági visszaesés. Megjegyezte, hogy bár az működési költségek folyamatosan emelkednek, a légitársaságok idővel alacsonyabb üzemelési költségszintre álltak át. Szerinte most nem élet-halál kérdése az olajár, csak azt befolyásolja, hogy mennyire marad egészséges az üzemmenet.

Más témában felszólalva Tim Clark azt hozta fel, hogy a repülőtéri kapacitáshiánnyal nagyon rövid időn belül kezdeni kell valamit. Mint fogalmazott, nagyon kíváncsi arra, hogy 2022-ben, amikor a maihoz képest 1 milliárddal több utas lesz, ők hogyan fognak utazni, és hogyan fogják őket kezelni, mivel már most is hatalmas kapacitáshiányok vannak. Azzal azonban egyetértett Alexandre de Juniac IATA-vezérigazgatóval, hogy erre nem feltétlenül a privatizáció, vagy a magántőke bevonása a megoldás, mert a privát cégek azt tesznek, amit akarnak.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Pieter Elbers, a KLM és Christian Luxon az Air New Zealand vezérigazgatója az IATA sydney-i közgyűlésének panelbeszélgetésén. Fotó: IATA

Calin Rovinescu aláhúzta: nem a kapacitások rossz allokálása, hanem az infrastruktúra hiányosságaiból eredő kapacitáshiányról van szó, emellé pedig a reptéri infrastruktúra nagyon drága, a légitárasaságoktól sok pénzt kérnek azok használataáért.

A panelbeszélgetésen újságírói kérdésre szóba került a nők aránya a vezetőségben. A felszólalók abban egyetértettek, hogy foglalkozni kell a nemi egyenlőséggel, de a probléma összetettebb, mint sokan gondolják. Pieter Elbers azt mondta, lépésről lépésre végig kell nézni a karrierlehetőségeket és meg kell találni, hogy a nők hol és miért esnek ki a rendszerből.

Christian Luxon azt mondta, légitársasága nagyon sokat tett azért, hogy a nők nagyobb szerepbe kerüljenek, 40 százalékkal emelték a nők arányát az igazatóságban és különböző programokat indítottak, amelyekkel a nők felsővezetői munkakörbe kerülését segítik.

Calin Rovinescu ehhez hozzáfűzte: bár az Air Canada is sokat tesz a kérdés megoldásáért, de nem hiszi, hogy kvótával meg lehet oldani ezt a problémát. Konkrét megoldási javaslatot azonban nem mondott.