A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai alapján májusban a globálisan utasforgalom alig 4 százalékkal maradt el a járvány előtti szinttől, a légiáru-szállításban pedig a második félévben kezdődhet javulás.
Az IATA adatai szerint az utasforgalom világszerte átlagosan elérte a pandémia előttinek a 96,1 százalékát 2023 májusában, a tavalyi év ötödik hónapjához viszonyítva ez 39,1 százalékos növekedést jelent.
A járatok üléskihasználtsága 81,8 százalékot ért el, amely 2,4 százalékponttal haladja meg az előző év azonos hónapjának adatát.
Észak-Amerikában a légitársaságok a világátlagot jelentősen meghaladó, 86,3 százalékos, míg az európaiak 84,8 százalékos kihasználtsággal üzemeltették járataikat, utóbbi 4 százalékpontos növekedés az előző évihez képest.
Az értékesített utaskilométerben (RPK) mért forgalom világszinten 39,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét, míg Európában 19,1 százalékkal.
Az adatok szerint a belföldi útvonalakon az értékesített utaskilométerben mért teljesítmény immár a második hónapban haladta meg a járvány előtti azonos időszakok szintjét, májusban 5,3 százalékkal. A nemzetközi járatok esetében még mintegy 9,2 százalékos elmaradás mutatkozik a 2019-es szinthez képest világszerte, ugyanakkor at Észak-Amerikában és a Közel-Keleten működő légitársaságok már meghaladták a pandémia előtti forgalmukat.
Willie Walsh, az IATA főigazgatója továbbra is erős keresletet lát a légiutazás iránt, a szervezet várakozása szerint 2023-ban a légitársaságok világszerte 9,8 milliárd dollár nettó nyereséget fognak elérni, amely a világjárvány okozta veszteségek után kedvező eredmény. Ám megismételte a szervezet éves közgyűlésén elmondottakat, miszerint az 1,2 százalékos átlagos nettó haszonkulcs mindössze 2,25 dollár egy induló utasra vetítve, amely hosszú távon nem fenntartható. Hozzátette: az európai repülőterek bejelentették, hogy 2022-ben 7 milliárd dollár kollektív nyereséget értek el, míg az IATA becslése szerint az európai légitársaságok ugyanebben az évben jóval kevesebb, 4,1 milliárd dollár profitot realizáltak. Ez felveti annak a kérdését, hogy a helyi monopóliumot élvező repülőterek gazdasági szabályozása hatékonyan védi-e a közérdeket, illetve az általuk kiszolgált, de éles versenyhelyzetben működő légitársaságokat.
Továbbra is csökkenő kereslet jellemző a cargo-piacon
A légiáru szállítási piacon 5,2 százalékkal kevesebb volt az árutonna-kilométerben mért globális kereslet májusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Ezen belül Európában 6,7 százalékkal csökkent a légiáru-szállítás volumene, ám a megelőző hónapokhoz viszonyítva a negatív tendencia mérséklődést mutat.
A légitársaságok által felkínált kapacitás az egy évvel ezelőttihez képest 14,5, míg a 2019. májusihoz képest 5,9 százalékkal nőtt.
A növekedés a visszaépülő utasszállító járatok raktéri (belly cargo) kapacitásának köszönhető, ez a kereslet mérséklődésével együtt a viteldíjak csökkenését okozza.
Willie Walsh szerint az év második felében a mérséklődő inflációnak és alapkamatoknak köszönhetően élénkülő gazdaság némi javulást hozhat a légiáru-szállítási piacon tapasztalható keresletben.
