A légiforgalmi irányító szolgálatok kapacitáshiánya miatt az Eurocontrol szerint idei csúcsidőszakban is jelentős késések várhatók kilenc tagállam légterében, Magyarországon javult a helyzet tavalyhoz képest.
Az év eddigi részében 5 százalékkal bővült a légiforgalom Európa légterében, és ugyanennyivel nőttek az útvonalon regisztrált késések (ATFM-késések) is a tavalyi évhez képest – írja a kontinens léginavigációs szolgáltatóit összefogó szervezet, az Eurocontrol az idei nyári felkészülésről lapunkhoz eljuttatott gyorsjelentésében.
Várakozásuk szerint ez a trend folytatódik, a nyári időszakban a teljes hálózaton 5 százalékos forgalombővüléssel számolnak, ám ez nagyon eltérő mértékben oszlik majd meg az egyes légterek és tagállamok között.
A késések fő okozója, hogy az egyes léginavigációs szolgáltatók (ANSP) nem rendelkeznek elegendő légiforgalmi irányítási kapacitással a megnövekedett forgalom kezelésére. Az Eurocontrol kilenc körzeti légtérben (ACC-magaslégtér) számít szűk keresztmetszetekre, ezek az uniós szinten meghatározott célnál jelentősen nagyobb napi átlagos késést okoznak.
Az extrém időjárási szituációk (például nyári zivatarláncok) és az esetleg előforduló munkabeszüntetések tovább ronthatják a helyzetet.
Az Eurocontrol #thinkNetwork néven egy rövidtávú akciótervet is kidolgozott a nyári késések leszorítása érdekében.
Ebben a léginavigációs szolgáltatókat a megállapodásnak megfelelő kapacitás teljesítésére szólítja fel a szervezet, valamint a repülőterek és légitársaságok figyelmét is felhívja, hogy fektessenek különös hangsúlyt a napi első (hajnali/reggeli) járatok pontos elindítására, hogy elkerülhetők legyenek a halmozódó késések.
Fontos az Eurocontrol szerint az is, hogy a légitársaságok realisztikusan teljesíthető menetrendekkel és fordulóidőkkel tervezzenek, valamint valós repülési terveket adjanak le, és azok végrehajtásához a léginavigációs szolgáltatókkal együtt ragaszkodjanak. Hangsúlyosnak tartják, hogy az iparág összes résztvevőjének szorosan együtt kell működnie az extrém időjárási jelenségek hatásainak minimalizálása érdekében.
Közép- és hosszútávú, kulcsfontosságú feladatként a szervezet a légiforgalmi-irányítók létszámának növelését, az erőforrások rugalmasabb használatát, a légtérszerkezet javítását, illetve a technológiai fejlesztéseket jelölte meg.
Néhány léginavigációs szolgáltató, köztük a magyar HungaroControl esetében is a teljesítmény javulására számítanak a tavalyi évhez képest.
Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az európai léginavigációs szolgáltatók kollektív erőfeszítései a kapacitások és a munkaerő terén tapasztalható súlyos strukturális problémák miatt nem elegendők ahhoz, hogy az idei nyári időszakban az elvárt kapacitást és teljesítményt biztosítsák.
Az Eurocontrol szerint Magyarországon a légiforgalmi irányító személyzet nagyobb rendelkezésre állásának, a szektorok átrendezésének és a megnövelt légtérkapacitásnak köszönhetően javult a helyzet.
Azonban Horvátország légterében a nagy forgalomnövekedés, Magyarországon az ukrajnai légtérzár hatásai és a részben a még mindig fennálló létszámhiány miatt várhatók késések. A franciaországi Marseille, a németországi München és Karlsruhe, a görögországi Athén és Makedónia, a spanyolországi Barcelona és Sevilla irányítóközpontok légtereiben pedig a munkaerőhiány miatt prognosztizál fennakadásokat az Eurocontrol.
A szervezet szerint a légiforgalmi irányítók száma 10 és 20 százalékkal kevesebb a szükségesnél Franciaország kivételével az említett tagállamokban, továbbá hasonló a helyzet Szerbiában is.
A jelentés emlékeztet arra, hogy bár a hálózat teljes forgalma tavaly a járvány előtti évének csak 96 százalékát érte el, az egyes országok közötti eloszlás jelentős különbségeket mutatott, a dél-nyugati, dél-keleti és közép-európai régiókban 30-40 százalék közötti bővülés volt 2019-hez képest.
Hozzáteszik, hogy a nyári időszakban egyes tagállamokban nem tervezett és nagyon magas forgalomnövekedést regisztráltak, például Magyarországon a háború miatt lezárt ukrán légteret kerülő járatok következtében drasztikus mértékben nőtt az átrepülő forgalom.
A tavaly nyári időszak nem volt katasztrofális, de egyes időszakokban rendkívül nehéz volt: 21 napon regisztráltak 200 ezer perc feletti összesített ATFM-késést, amely egy új negatív rekordnak számít – írja az Eurocontrol.
Hozzátették, hogy számításaik szerint ezeken a napokon a légtérhasználók költségei összesítve 20 millió euróval növekedtek egy fennakadásoktól mentes naphoz viszonyítva, illetve minden egyes ilyen napon 1,5 millió tonnával több szén-dioxid került a légkörbe.
A teljes hálózat szintjén az útvonalon elszenvedett késés tavaly átlagosan és járatonként 2,12 perc volt, amely a célértéknél négyszer magasabb. Ha ehhez hozzávesszük a repülőtéri késéseket is, 2,8 percet tett ki járatonként, amely pedig 3 százalékkal rosszabb a 2023-as szintnél.
