Egy további repülőgéppel 18 tagúra bővíti a Budapesten állomásozó flottáját a légitársaság, a jövő évben 900 ezerrel 9,1 millió ülőhelyre emelve a magyarországi járatain elérhető kapacitást, az új úti célok között Bergen, Lamezia Terme és Rimini.
New Yorkból tartott online sajtótájékoztatót Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója kedden délelőtt, és további bővítéseket jelentett be a vállalat magyarországi működésében. Közölte: a légitársaság jövő évben 18-ra bővíti a Budapesten állomásozó gépeinek számát, és az idei 8,17 millióról 9,1 millióra növeli a magyarországi járatain elérhető székkapacitást. Ez 44 százalékkal haladja majd meg a járvány előtti kapacitást – tette hozzá.
A Wizz Air 75 útvonalat kínál majd Magyarországról 35 országba, amelyből 59 egész évben elérhető, 13 nyári, 3 pedig téli szezonális úti cél.
Hat új vagy újrainduló úti cél, Tallin (heti 3), Billund (heti 4) és Szkopje (heti 2) mellett
Bergen (heti 3), Lamezia Terme (heti 3), Rimini (heti 3) válik elérhetővé Budapestről 2026-ban.
A már korábban bejelentett tallini járat december 11-től, a többi a jövő év tavaszától, Rimini nyár elejétől indul.
Emellett számos meglévő útvonalon is bővül a járatok heti száma, Varsóba 7-ről 12-re, Marrákesbe 2-3-ra, Lisszabonba 5-ről 7-re, Stuttgartba 5-ről 7-re, Tel-Avivba 14-ről 21-re, Bilbaóba 2-ről 3-ra, Alicantébe 6-ről 7-re, Bariba 5-ről 7-re, Bakuba 3-ról 4-re, Hurghadába 2-ről 3-ra, Brassóba 3-ról 4-re, Madridba 7-ről 12-re, Antalyába pedig 3-ról 4-re, Sharm El Sheik-be pedig nyáron is heti 2-szer repül majd a légitársaság.
A debreceni repülőtérről nem jelentett be új járatot a légitársaság, de az AIRportal.hu kérdésére a bázis újranyitásának és az ottani bővítésnek a lehetőségéről a vezérigazgató azt válaszolta, hogy a régió piaca jelentős átalakulásban van, a Wizz Air pedig folyamatosan figyeli a lehetőségeket és tárgyalásokat folytat az útvonal-hálózata bővítése tekintetében.
A vezérigazgató felidézte, hogy a múlt héten közzétett féléves jelentésük szerint 10 százalékkal bővült a légitársaság utasforgalma, valamint bevétele, nyereséges működés mellett. A Wizz Air az idei évben 910 útvonalon repül, 40 országban, 200 úti célra, 36 bázist tart fenn 18 országban, és 249 Airbus repülőgépes flottával rendelkezik, amelynek 75 százaléka új generációs hajtóművekkel felszerelt. A légitársaság 2025-ben 72 millió utasra számít. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban 21 százalékkal sikerült javítani a járatok pontosságát, amely európai összehasonlításban jónak számít, a jelentős, 3 órán túli késéseket pedig 0,6 százalékra sikerült leszorítani.
Váradi ugyanakkor elismerte, hogy a Wizz Air jelenleg nem üzemel az elvárt hatékonysággal, a hajtóműproblémák miatt 35 repülőgépük továbbra is földön áll.
A menedzsment az útvonalhálózat és a vállalat működésének átformálásába kezdett, amelynek fókusza Kelet-Közép-Európa. Ennek jegyében történik meg a kisinyovi és tuzlai bázis újranyitása, újak nyíltak/nyílnak Jerevánban, valamint Varsó és Bukarest másodlagos repülőterein (Modlin és Baneasa), valamint Podgoricában és Pozsonyban, a szlovák fővárosban a bécsi kapacitás áthelyezésével.
Váradi szerint a vállalat a következő években is az egyik legnagyobb, kétszámjegyű növekedést mutatja majd az európai légitársaságok között, ugyanakkor a korábban célzott évi 15 százalékos bővülés helyett a 10-12 lesz tartható.
A vezérigazgató kitért arra is, hogy mint azt már korábban bejelentették, újratárgyalták a megrendelés-állományukat az Airbus-szal, 88 repülőgép átvételét halasztva a következő évtizedre, valamint a 47-ből 36 A321XLR helyett sztenderd A321neót kértek. A flottában lévő és még érkező, összesen 11 A321XLR az Egyesült Királyságban működő Wizz Air UK-nál lesz, Magyarországon a Pratt & Whitney hajtómű-problémák fennállásáig biztosan nem számítanak a nagy hatótávú típusra.
A vezérigazgató prezentációjában megismételte a féléves eredményközléskor elhangzottakat, miszerint kiegyensúlyozott finanszírozási modellre tér át a vállalat a flottája esetében.
Az AIRportal.hu ezzel kapcsolatos kérdésére Váradi József kifejtette, hogy a jövőben a repülőgépeik finanszírozásához kisebb arányban veszik igénybe az eddig alkalmazott visszlízing-konstrukciót. A saját tulajdonlás javára 60-40 arányra térnek át az új gépek finanszírozásában, amely nyereségességi és könyveléstechnikai szempontból is kedvezőbb.
Váradi József kitért arra, hogy a Wizz Air jelenleg is Magyarország első számú légitársasága, jövőre 38 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik majd. A légitársaság 2004-es budapesti indulása óta több mint 59 millió utast szállított itteni járatain. Kiemelte, hogy a légitársaság Magyarországot az otthonának tekinti, a 9500 dolgozójának 40 százaléka, mintegy 4000 ember a budapesti központban dolgozik.
Budapesten van a Wizz Air legnagyobb, pilótákat és légiutas-kísérőket képző központja is, valamint az itteni központjukból irányítják mindhárom légitársaságuk, a Wizz Air Hungary, Malta és UK napi működését is. Váradi József hangsúlyozta a légitársaság társadalmi beágyazottságát, példaként említve a budapesti félmaraton szponzorációját, valamint a magyar fociválogatottal és több más sportággal, valamint az olimpiai csapattal történő együttműködésüket is.
