Filmrajongóknak kötelező, Amerika-kedvelőknek erősen ajánlott, utazni vágyóknak pedig nagyon jó tipp Los Angeles, illetve az autóval elérhető távolságú környék, így Las Vegas is.
Kalifornia állam lakosságszámra messze legnagyobb városa Los Angeles, avagy az angyalok városa, eredeti nevén El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula, magyarul: a mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón. Négymillió lakosa közül nem egy világhíres, már csak azért is, mert az amerikai filmipar központjáról van szó. Emiatt rengeteg érdekesség várja a filmek rajongóit, viszont ezen kívül sok mindent ne keressünk a városban.
Sokan úgy tartják, hogy Los Angeles, mint az Egyesült Államok egyik legdrágább városa, a felső tízezer kedvelt szórakozóhelye nagyon megosztó, a társadalom pedig megosztott. Erről énekel a Hotel California című számában az Eagles együttes is. Tény, szemmel láthatóak a társadalombeli különbségek: sok a hajléktalan, akik az egyébként csodás Venice Beach óceánpartján gyűlnek össze naplemente után, de ott van ellentételezésnek Beverly Hills, a külön önkormányzattal, rendőrséggel rendelkező városrész és benne a Rodeo Drive, a világ egyik legdrágább bevásárló utcája.
Nem rég volt egy felmérés a We Love California nevű Facebook-csoportban arról, hogy miért hagynák el az államot, és a válaszadók jelentős része a rendkívül magas lakhatási költségek miatt költözik, vagy költözött már el. Mindezek miatt inkább csak látogatásra javasoljuk az várost, de arra mindenképpen.
Rengeteg stúdiónak Hollywoodban van a központja, így a Universalnak, a Warner Brothersnek is, ezek a stúdiók a nagyközönség előtt is megnyitják kapuikat, és közepesen pofátlan összegért bejuthatunk például az Agymenők (Big Bang Theory) szettjébe, vagy végignézhetjuk a Universal filmjeiben használt járműveket a Fast and Furioustól a Vissza a jövőbe Deloreanig.
A folyamatos forgatások miatt rengeteg világsztár lakik LA-ben, főként Bevery Hillsben és Hollywood Hillsen. A teljesség igénye nélkül itt lakik Ben Affleck, Jennifer Aniston, Justin Bieber, Béyonce, Coolio, Leonardo di Caprio, Kirk Douglas, Paris Hilton és még számos híres színész, énekes, sportoló.
Szintén a mozis kultúrvonalat erősíti a Dolby Theatre a Hollywood Boulevardon, és, ha már ott járunk, érdemes végigmenni a Hollywood walk of fame-en. A csillagokra, illetve a nevekre érdemes inkább figyelni, a Dolby-t és környékét leszámítva az épületek nem érdemelnek egy pillantást sem. Este viszont érdemes visszamenni egy kis celebszpottingra a színház elé. Ha vörös szőnyeg és kordonok vannak kint, akkor biztos lesz ott néhány világhíresség.
Még egy indok LA mellett: mivel számos, itthon is nagy sikernek örvendő filmet forgattak a városban, nagyon sok ponton érhet minket a felismerés: jé, itt játszódott az egyik jelenet. Egy időszakos folyás beton medrében állva mindenkinek eszébe jut a Grease autóversenyzős jelenete. Igen, ott forgatták.
Aki ismeri a GTA 5 nevű játékszoftvert, biztosan folyamatosan azt fogja mondogatni a városban járva: ez a hely is szerepel a játékban. Tapasztalat.
Aki szereti a képregényeket, annak Los Angeles igazi mekka, a város és környéke tele van hatalmas képregény boltokkal, ahol az itthon elérhetetlen igazi kincseket is fillérekért lehet beszerezni. Színházból, moziból is dunát lehet rekeszteni LA-ben, bár az áruk kimondottan borsos: egy mozijegy 15 dollárnál kezdődik, ez nagyjából a duplája annak, amennyit itthon kell a jegyért fizetni.
Az amerikai kulináriát senkinek nem kell bemutatni, bárki fel tudna sorolni legalább öt olyan ételt, ami kultikussá vált az egész világon. Nem telhet el úgy egy utazás, hogy egy jó amerikai palacsintát ne együnk meg juharsziruppal reggelire, ebédre ne álljunk meg egy hamburgerre, vacsorázni pedig egy autópálya melletti klasszikus, amerikai stílusi Dine-inben egy steakre korlátlan garnélarák utánpótlással meg egy Buddal. A milk shake ezek után gyomorfüggő, de ajánlott. A feltüntetett árak mindenhol nettó árak, nem túl barátságosak, de az adagok cserébe hatalmasak.
Akit a stúdiók, a felhőkarcolók nem hoztak lázba és látnivalóra vágyik, annak érdemes ellátogatnia este a Griffith Obszervatóriumhoz, amely nagyjából a Hollywood felirattal egy magasságban van és nem csak LA, de az egész környék a látogató szeme elé tárul a szabályos, vonalzóval rajzolt utcáktól az óceánpart vonaláig. Ha már óceán part: Venice Beach-en igazi baywatch hangulat fogja el az embert az őrtornyokkal, végeláthatatlan tengerparttal, lassan mélyülő, mindig hullámzó óceánnal. A naplemente kihagyhatatlan, belegondolni is furcsa, főleg európaiként, hogy arra, amerre a nap a horizont alá kerül már Japán van.
Venice Beach egyébként központja a szubkultúráknak, rengeteg hippi cuccot lehet vásárolni a kilométerhosszú üzletsoron, de beszerezhető az orvosi marijuana is, az estét pedig a Santa Monica Pieren lévő vidámpark koronázhatja meg.
Nem hogy érdemes, kötelező autót bérelni, már csak azért is, mert egy hétre annyi pénzért lehet amerikai izomautót bérelni, mint itthon Opel Astrát. A közlekedéshez egyébként is szükség van rá, mivel a közösségi közlekedés nem túl jó, a távolságok meg eléggé nagyok. Bár a folyamatos dugókhoz hozzá kell szokni: az alig 13 mérföldre lévő Pasadenából 1,5 óra bejutni a városba. A közlekedés egyébként jól szervezett, furcsa módon már két utazóval lehet használni a telekocsi sávot, és piros jelzésnél is lehet jobbra kanyarodni. A benzinárak pedig az itthonihoz mérve nevetségesek. Még Kaliforniában is, ahol a legdrágább az üzemanyag, de egy gallonért átlagban itt sem kérnek sokkal többet 3 dollárnál, ez átszámolva 230 forint literenként.
Viszont, ha már van autó, akkor érdemes elmenni Long Beachre, Santa Monicába, sőt, Las Vegas is csak 4 órányi autóútra van. San Francisco viszont 6, oda érdemesebb repülővel menni. Már csak azért is, mert 50 dollár körül kínál a Southwest, a Delta és a United is repülőjegyeket egy útra. De, akinek van ideje, az a Pacific Coast Highway-en is elmehet Ciscóba, az óceánparti úton még a méltán híres Pebble Beach-et is útba ejtheti, ahol a 17 Mile Drive cédrusfái alatt is autózhat az exkluzív, már-már rezervátumnak ható környezetben.
A Los Angeles Nemzetközi Repülőtér egyébként belsőépítészetileg nagyon érdekes és szemrevaló, kicsit a budapesti Skycourtra emlékeztet, a szervezettséggel sincs különösebb probléma. De, mint minden amerikai repülőtéren, itt is órákba telik az országba való bejutás. Airbus A380-asunk földet érésekor másik két, ugyanilyen gép is érkezett, Frankfurtból és Szöulból is akkor landolt a gép, így legalább 1500 ember esett egyszerre a terminálba. Ehhez képest a 2 órás ügyintézés még barátinak is nevezhető.
A repülőtérre egyébként spotterkedni is bőven megéri kimenni, az óceánpartról is jó helyről lehet fényképezni a felszálló gépeket, és a legkisebbektől a legnagyobbakig minden megfordul, a repülőtér éves szinten 80 millió utast kezel.
A három nagy európai hálózatos légitársaság mindegyike repül Los Angelesbe, így Budapestről egy átszállással Londonon, Frankfurton, Zürichen, Amszterdamon és Párizson keresztül is lehet jutni uszkve 14-15 óra repülés után a nyugati partra. Mi utóbbit, a párizsi átszállást választottuk már az csak az Air France A380-asa miatt is, tapasztalatainkat egy korábbi cikkben írtuk le.
Borítókép: Wikimedia
