Az új generációs LEAP hajtóművek gyártása a CFM vezetői szerint az idei év végére érheti el ismét a tervezett ütemet, a beszállítói problémák megoldása után. A Pratt&Whitney pedig azt közölte, hogy növelik a karbantartási kapacitásokat a szintén új technológiával készült PW1000G hajtóműcsalád gondjainak enyhítésére.
Az amerikai GE és a francia Safran közös vállalkozása, a CFM hajtóműgyártó várakozásai szerint a Boeing 737 MAX, A320neo és a kínai C919 típusokra rendelhető LEAP hajtóműcsalád gyártási rátája ez év végéig állhat vissza a tervezett szintre.
Az atwonline.com portál tudósítása szerint erről a cég vezetői beszéltek a farnborough-i légiszalon előtt.
A CFM azért volt elmaradva a tervezett gyártási ütemtől, mert a beszállítói kör nem bírta tartani a tempót.
A cégvezetők szerint nem is az első körös, hanem a beszállítói láncolatban hátrébb található, kisebb vállalatok körében volt tapasztalható a késés, amelyen túljutni szakembereinek odaküldésével segített a CFM.
A késések csúcspontján hat-hét héttel voltak elmaradva a tervezett gyártási rátától, ezt jelenleg négy-öt hétre sikerült csökkenteni, és a különbség egyre csökken.
A helyzetet bonyolította, hogy mindeközben a CFM igyekszik tovább növelni a LEAP szerkezetek gyártási rátáját, mert mindkét nagy repülőgépgyártó egyre több 737-est, illetve az A320-ast bocsát ki.
Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy mi a helyzet az idő előtti anyagfáradásokkal. Mint megírtuk, a Boeing 737 MAX-ok és az A320neók LEAP hajtóműveiben is találtak erre utaló jeleket, a repülési hatóságok ki is bocsátottak direktívákat emiatt.
Igaz, ezek a problémák jóval kisebbnek tűntek, mint a rivális Pratt&Whitney PW1000G családjának 2016 óta egymás után következő gondjai.
Szintén a farnborough-i szalon kapcsán közölte egyébként a Pratt&Whitney, hogy bővítik a karbantartási kapacitásaikat – írja a flightglobal.com portál.
Az A320neo, az A220 (korábban: Bombardier C Series), és az Embraer E2 típuscsaládokat hajtó PW1000G változatokat szervizelő centrumokhoz csatlakozik majd egy újabb Lengyelországban és Szingapúrban is, a Lufthansa Technik, illetve az Eagle Services Asia közreműködésével.
Ezekkel és a jelenlegiek szolgáltatásbővítésével (más-más altípusú hajtóművet is képesek lesznek karbantartani) 2020-ra már nyolc központ áll majd rendelkezésre.
A Pratt&Whitney azt is közölte, hogy szerintük sikerül a gyártási rátát is felpörgetni, a flightglobal.com másik cikke szerint azonban kérdésesnek tartja a cég, hogy az A320-asok összeszerelési ütemének további növelését az ő beszállítói láncolatuk képes-e teljesíteni.
A két nagy hajtóműgyártó versenyében egyébként, amely az A320neo típuscsaládot érinti (hiszen ezeknél választható csak a gyártmány), az amerikai-francia vegyesvállalat áll nyerésre a flightglobal.com harmadik cikke szerint.
A nyilvánosságra hozott hajtóműválasztások alapján a CFM mintegy 58 százalékos részesedéssel bír az A320neo-változatokon.
Nagyjából 2500 darab LEAP hajtóműre adtak le eddig megrendelést e körben, míg a Pratt&Whitney nagyjából 1800 példánynál tart.
