A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa karbonakkreditációs rendszerében a Budapest Airport elérte a hét fokozatú skála hatodik lépcsőfokát, ami az értékelésben résztvevő légikikötők csupán tíz százalékának sikerült.
A 4+, úgynevezett Transition (Átmenet) szintre emelte a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér besorolását a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) a karbonakkreditációs rendszerében. A szervezet által kiállított tanúsítvány 2026 decemberéig érvényes.
A Budapest Airport által elért szintet az értékelésben résztvevő több mint 550 repülőtér kevesebb mint tíz százaléka, egészen pontosan csupán 52 légikikötő teljesíti, a közép-európai régióban pedig a budapesti elsőként szerezte meg ezt a tanúsítványt.
Az újabb szint eléréséhez közlése szerint az üzemeltető kijelölte a hosszú távú abszolút emissziócsökkentési célját (Net Zero Roadmap), kidolgozta az érintett felek partnerségi tervét (Stakeholder Partnership Plan), valamint létrehozta a Karbon Menedzsment Tervet (Carbon Management Plan), benne a csökkentési pályával, amelynek mentén az említett célokat meg tudja valósítani. A tanúsítvány megszerzéséhez az adatokat egy külső, független szervezet hitelesítette.
Az üzemeltető emellett további emissziós elemekkel bővítette a Scope 3, azaz a közvetett karbonkibocsátás mérését, amelyek elsősorban a repülőtéren működő cégek és szervezetek tevékenységére terjednek ki. Az adatgyűjtés során figyelembe vették egyebek mellett a légijárművek jégtelenítése, az utak, gurulóutak és előterek síkosságmentesítése során használt anyagokra vonatkozó információkat is.
A repülőtér területén zajló építkezések és fejlesztések során az alvállalkozók által használt üzemanyagok mennyiségére, valamint a keletkező hulladék és szennyvíz útjára, illetve kezelésére vonatkozó adatokat is begyűjtött az üzemeltető. Emellett a légitársaságoknak szolgáltatott teljes üzemanyag-mennyiség is szerepel a számításban.
Az akkreditációs folyamatnak része a repülőtéri dolgozók munkába járási szokásait feltérképező közvetlen (a Budapest Airport által összeállított kérdőíven alapuló) és közvetett (a partnereknél meglévő információk bekérésével elvégzett) adatgyűjtés is.
A Budapest Airport évek óta következetes stratégia mentén, partnereivel szorosan együttműködve csökkenti a repülőtér környezeti terhelését. Folyamatosan bővíti elektromos járműflottáját és fejleszti e-töltő infrastruktúráját, ezzel partnervállalatait is ösztönzi az e-mobilitás fejlesztésére. Ennek eredményeképpen az elektromos járművek töltéséhez 96 töltőpont áll rendelkezésre, a repülőtéren pedig már több mint 130 darab elektromos földi kiszolgáló eszköz látja el a feladatokat nap mint nap.
Az elektromos autótöltési lehetőség emellett már az utasok számára is elérhető, a nyilvános parkolókban 35 töltőhely található. 2023 januárjától a repülőtér áramfogyasztásának 100%-át megújuló energiaforrásból fedezik, folyamatban van egy 7,5 MW teljesítményű, saját napelempark fejlesztése és a légikikötő geotermikus fűtési rendszerének kialakításához szükséges munkálatok előkészítése is.
Az eddig megvalósított intézkedéseknek köszönhetően a vállalat az elmúlt tíz évben közvetlen fajlagos szén-dioxid kibocsátását több mint 70%-kal csökkentette. A hulladékkezelés terén is kiemelkedően teljesített, tavaly a kommunális és csomagolási hulladékának 73%-át újrahasznosította, amely a lakossági arány több mint kétszerese. A társaság földgázfogyasztása pedig egy év alatt 22%-kal mérséklődött.
„Felelős repülőtér-üzemeltetőként meggyőződésünk, hogy a környezetvédelem terén mielőbbi cselekvésre és a fenntartható gyakorlatok mindennapi működésbe történő integrálására van szükség” – mondta Kam Jandu, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „a 4+ szint elérése alátámasztja, hogy következetes stratégiát követve, szenvedélyes és hozzáértő csapatával a repülőtér képes a nélkülözhetetlen működését fenntarthatóbb módon is ellátni. A következő lépcsőfok az ACI Repülőtéri Karbon Akkreditáció 5. szintjének teljesítése, amely egyet jelent a nettó zéró kibocsátás elérésével. Célunk, hogy ez legkésőbb 2035-ig megvalósuljon.”
Amint korábban megírtuk, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2011-ben csatlakozott a karbonakkreditációs programhoz, és 2018-ban, majd 2021-ben kapta meg a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától a karbonsemleges (3+ szintű) minősítést.
A programban jelenleg 86 ország 550 repülőtere vesz részt, amelyek a globális utasforgalom 54,8 százalékát szolgálják ki. A nemzetközi szervezet 2023 decemberében, az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) jelentette be a globális repülőtéri szén-dioxid-akkreditációs programjának legmagasabb, 5. szintjét, amelyet a tavalyi évben lezajlott kísérleti program részeként eddig tíz repülőtér szerzett meg.
