A polgári repülés világnapja alkalmából az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) átadta a Magyar Polgári Repülésért Érdemérmeket a légiközlekedés és légiipar területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereknek, az Aeroplex három dolgozója is elismerésben részesült.
Az 1944. december 7-én a Chicagói Egyezmény aláírásával 77 éve megalakult Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) jelölte ki ezt a napot a nemzetközi polgári repülés világnapjává, amelyet Magyarországon 18 éve ünnepelnek.
A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzetközi polgári repülés fontosságára, az országok társadalmi és gazdasági fejlődésében betöltött szerepére.
Minden évben ezen a napon ismerik el a magyar polgári repülés fejlődéséhez hozzájáruló szakemberek munkáját.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által megszervezett ünnepségen Magyar Polgári Repülésért Érdemérem elismerést vett át
- Hangyál Gyula, a HungaroControl vezérigazgatói tanácsadója,
- Hajdu István, az Aeroplex Közép-Európai Kft. gépműhely csoportvezetője,
- Herpai Sándor, az Aeroplex Közép-Európai Kft. minőségügyi mérnöke,
- Mudra István, a Vidéki Repülőterek Szövetsége légiközlekedési szakértője.
Közlekedésért Érdeméremet kapott Lőwinger Máté, az ITM légügyi kockázatértékelési hatósági főosztályának főosztályvezetője.
A Magyar Polgári Repülésért Érdemérem Junior elismerésben részesült Balogh Tamás, az Aeroplex Közép-Európai Kft. repülőgép gépészmérnök üzemtechnológusa.
Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az MTI tudósítása szerint elmondta, hogy a légiközlekedésben a kilábalás az előrejelzések szerint több évbe telhet, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) az októberi utasforgalmi adatokban a lassú felépülés folytatódásának jeleit, egy másik kutatásában a piaci várakozások jelentős javulását mutatta ki.
Kitért arra, hogy a vírusválság hatásainak remélt leküzdésével az ágazat még nem kerekedik felül minden kihíváson. A fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés újabb kemény próbatétel elé állítja az egész szektort.
Kijelentette: a kormány minden nehézség ellenére komoly lehetőségeket lát a légi közlekedésben és a kapcsolódó iparfejlesztésekben. Példaként említette, hogy az állam tárgyalásos úton szerezne ismét többségi nemzeti tulajdont a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben. A cél az, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön – mondta.
A kormány tervei szerint Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává válhat.
Ez a stratégiai törekvés úgy váltható valóra, ha az Európa és a Távol-Kelet között mozgó áruk minél nagyobb hányada Magyarországon keresztül éri el úti célját – mondta az államtitkár.
Mosóczi László kiemelte, a tárca a keleti nyitás politikájával összhangban továbbra is azon dolgozik, hogy korszerű és biztonságos logisztikai megoldásokkal kapcsolják össze kontinenseket, régiókat. E folyamat részeként a Légi Selyemút hozzájárulhat a magyar-kínai áruforgalom további bővítéséhez. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér európai HUB-bá nőheti ki magát, a légitársaságok és szállítmányozók egyre nagyobb arányban terelhetik ide áruikat.
Az államtitkár kitért arra, hogy folyamatosan zajlik a vidéki repülőterek hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése is. Békéscsaba és Gyula térsége a megkezdett Airbus-beruházásra alapozva az újjáéledő magyar repülőgépipar központja lehet.
A kormány a szakképzésben és felsőoktatásban is támogatja, ösztönözi az iparági szakmai utánpótlást biztosító képzések indítását. Az Óbudai Egyetemen légijármű üzemeltető, légiforgalmi pilóta szakmérnök képzés indult. Az innovációs tárca és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével létrehozott budapesti drónlaborban a világon egyedülálló drónirányító és drónadatelemző szakirányú felsőfokú képzettség szerezhető – mondta Mosóczi László.
