A Budapest Airport 176 e-töltőállomást épít a repülőtér területén a következő három évben a földi kiszolgálók, egyéb repülőtéri járművek, valamint a partnervállalatok itteni járművei számára részben saját, részben EU-s forrásból.
A Budapest Airport a repülőtér kerítésén belül és kívül egyaránt folyamatosan fejleszti az elektromos járművek töltőinfrastruktúráját, és partnervállalatait is folyamatosan ösztönzi az e-mobilitás fejlesztésére – olvasható a cég közleményében.
A közelmúltban 76 földi kiszolgáló jármű, illetve 10 flotta- és menedzserautó cseréje valósult meg hagyományos meghajtásúról elektromos vagy hibrid modellre, amivel összesen évi 140 000 liter üzemanyag és 350 tonna szén-dioxid takarítható meg.
A Budapest Airport eddig 31 elektromos töltőpontot telepített, amelyből 12 a légi oldalon, míg 19 darab a repülőtér földi, vagyis bárki által szabadon megközelíthető oldalán található.
A cég a repülőtéri fuvarozással, személyszállítással foglalkozó partnerek részére további 30 elektromos töltőpont kiépítésében segédkezett a légikikötő területén. A Főtaxi, a Budapest Airport szerződött partnere szintén kiemelten kezeli az e-mobilitás előmozdítását, és flottájának 30 százalékát már elektromos járművekre cserélte, repülőtéri pufferparkolójában pedig már hat ultragyors elektromos töltőpont működik, amelyek száma 2025 végéig várhatóan 26-tal bővül.
Emellett a repülőtér-üzemeltető a tavalyi évben további 35 töltő telepítésére és az ezeket összefogó informatikai háttér implementálására szerződött, ennek bevezetése folyamatban van. A rendszer a használathoz és a számlázásához kapcsolódó feladatokat is el fogja látni, rajta keresztül a felhasználók a töltőket egyszerűen tudják majd használni. A már létező online e-töltő foglaló rendszer pedig abban segíti a vállalat elektromos autóval rendelkező kollégáit, hogy egyszerűen és gyorsan tudjanak töltőt foglalni, céges és magánautóik számára egyaránt.
A fejlesztéssorozat következő lépése további 176 e-töltő telepítése lesz, 134 darab megépítését a vállalat fele részben saját, fele részben pedig európai uniós forrásból valósítja meg.
A Budapest Airport elektromostöltő-infrastruktúrájának jelentős fejlesztése 2021 decemberében felkerült a kormány Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből megvalósítandó projektjeinek listájára. Így összesen 1,3 milliárd forintból (3,2 millió euróból) további töltőket létesíthet a cég a földi kiszolgálók, a repülőtéri kiszolgáló járművek és a partnerek itteni járművei számára.
A projekt futamideje 36 hónap, az uniós támogatás mértéke 50 százalék, vagyis közel 650 millió forint (1 601 250 millió euró). A maradék 42 e-töltő telepítését a repülőteret üzemeltető vállalat saját forrásból valósítja meg.
A Budapest Airport tavaly is bekerült abba a mindössze 58 légikikötőből álló, a repülőtéri karbonakkreditáció 3+ szintjét teljesítő globális elit csapatba, amely karbonsemlegesen, vagyis a működése során keletkező szén-dioxid kibocsátást teljes mértékben ellensúlyozva működik. A vállalat tavaly tovább csökkentette a közvetlen szén-dioxid-kibocsátását, amely így már a tíz évvel ezelőtti szint felére csökkent.
A Budapest Airport 2021-ben elsődleges célként fogalmazta meg, hogy korábbi vállalásánál 15 évvel korábban, legkésőbb 2035-re eléri a nettó zéró kibocsátást, amelyet az úgynevezett zéró karbon ütemterv mentén valósít meg.
Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója hangsúlyozta: „Vállalatunk teljes mértékben elkötelezett a karbonlábnyom csökkentése mellett. A tettek mezejére léptünk és ambiciózus vállalásokat tettünk. Vállalatuk, hogy 2023 végére elérjük a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) legmagasabb, 4+ szintű karbonsemlegességi minősítését, vállaltuk, hogy legkésőbb 14 év múlva nettó zéró kibocsátók leszünk, és vállaltuk, hogy 2023-tól a villamosenergia-szükségletünket teljes mértékben megújuló forrásokból fedezzük majd. A tervek között szerepel egy tisztán repülőtéri felhasználásra termelő napelempark megépítése is. Sok kisebb és jó néhány óriáslépés szükséges ahhoz, hogy a terveinket megvalósítsuk, és ami még ennél is fontosabb, hogy felelősségteljesen cselekedjünk, és a szavakat tettekre váltsuk, hogy mint közösség, mint repülőtéri ökoszisztéma más repülőterek számára is példát tudjunk mutatni.”
