Három lehetséges átalakítási tervet dolgozott ki a tulajdonos Rostec a leánycége, az Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium (UAC) számára, ezek egyike szabja majd meg utóbbi gazdálkodását a következő években.
A Rostec orosz állami mamutholding gyakorlatilag az ország egész iparának irányításáért felel, nincs ez másképp az utóbbi években egyre hangsúlyosabb repülőgép-gyártással sem.
Egy évvel ezelőtt az UAC részvényeinek 92 százaléka már az óriásvállalathoz került, 2020-ban pedig a tervek szerint a maradékot is felvásárolja, és formailag központi irányítás alá vonja. Az ezt követő radikális átalakításokhoz három lehetséges forgatókönyvet dolgozott ki a Rostec, hogy a jelenleg igencsak kaotikus, adósságokkal terhelt pénzügyeket rendbe tegye.
A tervezetek mindegyikében közös vonás, hogy 350 milliárd rubelt (5,4 milliárd amerikai dollárt) kérnek az államtól az UAC felhalmozódott adósságállományának kifizetésére, és a gazdálkodás rendbe tételére.
Ez viszont korántsem old meg minden problémát, a becslések szerint idén augusztusra 500 milliárd rubel fölé kúszott a vállalat adósságállománya.
A mentőcsomagnak is tekinthető 350 milliárd rubelből 182 milliárd csak arra kellene, hogy az elmúlt pár évben veszteség formájában keletkezett pénzügyi lyukat befoltozzák, 46 milliárdból pedig a 2011-ben gyors tőkeszerzés céljából kibocsátott kötvényeket fizetnék ki.
Ezen felül 59 milliárdot több szerződéses partnernek kell kifizetnie az UAC-nak, és csak a maradék 63 milliárd mehetne ténylegesen kutatás-fejlesztési programokra. Az elsőszámú terv tartalmazza még a telephelyek tevékenységének optimalizálását, az alkatrész-ellátási lánc átalakítását, és a nem központi vagyonelemek pénzügyi mérlegből való eltávolítását – számolt be a Russian Aviation Insider.
A Rostec szerint ezzel is csak ideiglenesen tudnák kiküszöbölni a rossz gyártásszervezésből és az ehhez foglalkoztatott túl sok alkalmazottból eredő problémákat, idővel biztos, hogy az UAC-nak újabb állami mentőcsomagra lesz szüksége.
Radikális leépítések a lehetőségek között
Második lehetőségként a konzorcium üzemeit — alkatrészgyártó és végszerelő sorait — azok tevékenységét racionalizálják, üzembezárások útján összevonják. Ez egyúttal jelentős leépítéseket is vonna maga után, amivel csökkennének a bérköltségek.
Ez pedig most nem kis tétel az UAC gazdálkodásában, az éves költségvetés hatvan százaléka az alkalmazottakra megy el.
Ha ezt számottevő mértékben sikerül csökkenteni, az hosszabb távon, akár újabb állami segítség nélkül is nagyot lendíthetne a helyzeten.
A harmadik forgatókönyv azonban ennél optimistább, kisebb mértékű racionalizálással is nagyobb állami támogatással számol.
Ennek részeként az orosz államnak nyíltan támogatni és propagálni kellene két civil típus, a Szuhoj Superjet 100 és az Irkut MSz-21-300-as eladását minden piacra. Emellett a GTLK állami lízingcég közreműködésével létrehoznának egy kizárólag hazai repülőgépeket használó légitársaságot is.
