Hetven évvel ezelőtt, 1946. március 29-én alapították egy magyar-szovjet államközi megállapodással a 2012-ben csődbe ment Malév jogelődjét, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt-t, a Maszovletet.
A magyar és a szovjet állam 1946. március 29-én kötött légiforgalmi egyezménye értelmében a magyar fél vállalta a megrongált repülőterek helyreállítását és újjáépítését. Ennek alapján jött létre a Maszovlet, amelynek 27 millió pengő alkotta az alaptőkéjét. Az első évben a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza, a Budapest-Szeged és a Budapest-Győr-Szombathely vonalon kellett megindulnia a repülésnek.
1947-ben a Budapest-Debrecen vonalon 17, a Budapest-Szeged vonalon 13, míg a Budapest-Győr-Szombathely vonalon 8 járat közlekedett – nem egy közülük csak 8-10 utassal a fedélzetén. Menetrend szerint mindhárom vidéki városba 26-26 járatnak kellett volna közlekednie.
Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe, az első külföldi menetrendszerű járat úticélja a csehszlovák főváros, Prága volt. 1954. november 25-én Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió államközi szerződést írt alá, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. A következő nap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Magyar Légiközlekedési Vállalat, a Malév.
Az átalakulás után a társaság főleg belföldi járatokat üzemeltetett, de 1956-ban a „nyugat” felé is elindult az első járat: június 5-én Bécsben leszállt a Malév menetrend szerinti gépe. Az újonnan megnyitott Ferihegyi repülőtérre még ebben a hónapban
megérkezett az első nyugat-európai repülőgép is, a holland KLM Amszterdam-Budapest-Kairó járata.
1963-ban a belföldi járatok nagy részét felszámolták. 1989 előtt a Malév kizárólag szovjet repülőgépeket működtetett, ezek sorában 1968. december 22-én érkezett meg az első sugárhajtású gép, a Tupoljev Tu-134-es. Az utolsó szovjet gépet, egy Tu-154-est 2001-ben vonták ki a forgalomból és átálltak a Boeingekre, ezek alkották a Malév-flotta gerincét a 2012-es csődig.
A kétezres évek elején többször is megpróbálták privatizálni a veszteségesen működő nemzeti légitársaságot, végül a Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt. vette meg a céget 2007 februárjában. Három évvel később ismét állami tulajdonba került a Malév, majd tiltott állami támogatás miatt eljárás indult a cég ellen, és 2012 február 4-én a Malév beszüntette működését.
