A HungaroControl vezetője szerint a légiközlekedési iparág a saját bőrén érzi a drónszabályozás „égető” hiányát, ezért összefogásra van szükség, hogy olyan keretrendszer jöjjön létre, amelynek segítségével szabályozottan tudják integrálni a drónmenedzsmentet a légiforgalom irányításába.
Szepessy Kornél a HungaroControl által szervezett budapesti, drónozással kapcsolatos konferencián nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon 2025-re a becslések szerint naponta 27 ezer drónrepülést hajthatnak végre, annyit, amennyi kereskedelmi repülőjárat ma közlekedik Európában.
A következő 6-7 évben 10 millióra emelkedhet a drónok száma, az iparág forgalma csak Magyarországon 72 milliárd forint lehet.
Ez az új terület egyszerre lehetőség, és innováció is, amelybe a világ vezető állami mintegy 60 milliárd dollárt fektetnek. Ezzel azonban már most olyan szabályozási kérdések vetődnek fel, amelyek alapvetően befolyásolják a légiközlekedés biztonságát.
A drónok flexibilis, de tervezhető kezelése azonban a mai rendszerekkel nem képzelhető el, ezért vesz részt a HungaroControl egy uniós projektben, amelynek célja egy drónforgalmat szabályozó rendszer. Magyarországon ennek alapjait már lefektették, a drónok elektronikus regisztrációjára, meteorológiai és légtérfelhasználási információkat is tartalmaz az erre szolgáló honlap, de a jogi szabályozás hiányában még nem működik.
A HungaroControl éppen ezért hívta össze a konferenciát, céljuk, hogy a szakmai összefogjon és együtt határozzák meg a drónozás alapvető szabályait.
Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára amellett, hogy üdvözölte a HungaroControl kezdeményezését, azt hangsúlyozta, hogy a jövő azoké az egymással kommunikáló, egymás mozgására reagáló eszközöké, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek működni. A kormány ezért kiemelten kezeli a drónok kérdéskörét, már csak azért is, mert magáncégek mellett nagy állami vállalatok és szervezet (Magyar Posta, MOL, rendőrség, honvédség) is felfigyelt már a technológiára.
A cél, hogy olyan szabályrendszert alkossanak, amely támogatja a drónok elterjedését, de nem veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát. Ezért együtt kell dolgozni a szabályrendszer kidolgozásában és támogatni kell a drónok innovációját is.
Honti Pál, a TedX Danubia kurátora előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2017 végén becslések szerint 446 ezer kereskedelmi és katonai repülőgép volt szolgálatban a világon, ezzel szemben a drónok számát legalább 3 millióra teszik. 2020-ig a felhasználók 70 százaléka katonai szervezethez tartoznak, a magán drónok 13, a kereskedelmi célú eszközök pedig 17 százalékot tehetnek majd ki.
Elmondása szerint akkor várható az áttörés, amikor a drónok képesek lesznek rajtechnológiát használni, és rendszerbe szerveződni. Ezzel jöhet el egy drónnet, amelyben az összes eszköz egy rendszerben teljesen automatikusan közlekedik. Az ilyen „UAV-városokban” a távolabbi jövőben már az embert is helyettesíthetik ezek az eszközök: elmennek egy kiállításra, vagy megnézik a gyereket az óvodában, iskolában.
