Bejelentették a visszavásárlást, a magyar állam 80 százalékot, a fennmaradó 20 százalékot és az üzemeltetési jogokat pedig a francia Vinci Airports szerezte meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető cégben.
Az állam a vételi ügyletre kijelölt állami cégen, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül jutott 80 százalékos részesedéshez a Budapest Airport Zrt. anyavállalatában, az Airport Holding Tanácsadó Kft.-ben.
A fennmaradó 20 százalékot és az üzemeltetési jogokat pedig a világszerte piacvezető, repülőtereket üzemeltető Vinci Airports vásárolta meg.
A francia magánvállalat 13 országban több mint 70 repülőtér fejlesztését, finanszírozását, építését és mindennapi üzemeltetését végzi.
A Vinci Airports közleménye szerint az üzemeltetési koncesszió 2080-ig szól.
A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt meghosszabbították Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtök délutáni bejelentése szerint.
A minisztérium közlése szerint a reptér tulajdonlása szuverenitási kérdés, amely nem csak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír, a gazdasági vérkeringés egyik ütőere, és történelmi bűnnek nevezik, hogy 2005-ben privatizálták.
A közlemény kitért arra, hogy a Budapest Airport Zrt. visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója, az adásvétel közép-európai viszonylatban is rekord méretet képvisel.
A tájékoztatás szerint a magyar kormány és a francia társbefektető-üzemeltető azon fog dolgozni, hogy a budapesti reptér ne csak a régió, hanem a világ egyik legkiválóbb légikikötőjévé válhasson, a turizmuson és a cargón keresztül érdemben fog hozzájárulni ahhoz, hogy hazánk találkozási pont jellege tovább erősödjön, a nyugati és keleti tőke, illetve csúcstechnológia hazánkban történő összekapcsolása terén is.
A kormány elvárása egyértelmű: a lakosságot és a gazdaságot magas színvonalon kiszolgáló légikikötőre van szükség – hangsúlyozza a közlemény.
A reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét a tulajdonosi joggyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vinci július elején, közös sajtótájékoztatón ismerteti majd.
A Budapest Airport eddigi legnagyobb részvényese, az AviAlliance közleményében megerősítette a tranzakció lezárását, hozzátéve: a német reptérüzemeltető vállalat a többi részvényessel közösen 2007 óta 700 millió euró értékben hajtott végre bővítéseket és fejlesztéseket a budapesti légikikötőben.
Az eddigi beruházások és fejlesztési tervek szilárd alapot jelentenek az új tulajdonosok számára a repülőtér további sikereihez – hangsúlyozta Gerhard Schroeder, az AviAlliance vezetője.
Ahogy arról beszámoltunk, az Európai Bizottság december első felében hagyta jóvá, hogy a magyar állami Corvinus befektetési társaság és a francia Vinci Airports megvegye a Budapest Airportot.
Amint korábban megírtuk, a 80 százalékos állami részesedés a Corvinus korábbi tulajdonosi határozata alapján csak átmeneti lesz, a tulajdoni hányad egy katari befektető belépésével 51 százalékra olvadhat, de arról korábban nem közöltek részleteket, hogy 29 százaléknyi katari tulajdonszerzés a részvények eladásával vagy a 3-as terminál finanszírozásának fejében történik meg, amelyről szintén szóltak hírek.
Tavaly szeptember elején számoltunk be arról, hogy a kormány újra ajánlatot tett a Budapest Airport visszavásárlására, a Budapest Airport többségi tulajdonjogát birtokló Avi Alliance később megerősítette, hogy megkapták a magyar kormány formális ajánlatát. A tranzakció teljes értéke a Bloomberg akkori információja szerint 4 milliárd euró körüli.
A Budapest Airport Zrt-t 75 százalékát még a 2005-ben adta el a Gyurcsány-kormány a brit BAA International-nek, amely aztán értékesítette tulajdonrészét a német Hochtiefnek. A fennmaradó 25 százalékot 2011-ben az Orbán-kabinet értékesítette a vevőnek, a szerződésben lévő opciót lehívva. A német épitőipari óriáscég később a repülőtereket üzemeltető üzletágát értékesítette, amely AviAlliance néven folytatta működését.
A Budapest Airport részvényeinek 55,44 százaléka a német bejegyzésű AviAlliance, 23,33 százaléka a Malton (A szingapúri állami GIC befektetési alap leányvállalata), 21,23 százaléka pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec kanadai nyugdíjalap kezében volt eddig. A düsseldorfi székhelyű AviAlliance a kanadai, Public Sector Pension Investment Board (PSP Investments) nyugdíjalap tulajdonában van.
