Egy kínai konzorcium a MÁV-vonalaktól független, dedikált gyorsvasutat építene a Keleti pályaudvar és Ferihegy közé, a reptéri végállomás pont a tervezett parkolóház helyén lenne. A kormány még nem döntött, hogy melyik verziót támogatja, a dedikált expresszjáratot, vagy a normál vonatok reptér felé leágaztatását.
A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártója konzorciumban gyorsvasutat építene a budapesti repülőtérre – derül ki a hvg.hu birtokába került dokumentumból.
A 2017-es keltezésű tervezet szerint a CRRC építene vasutat a Liszt Ferenc repülőtér és a Keleti pályaudvar között, és arra kéri a kormányt, hogy segítsen a szükséges engedélyek megszerzésében, nyilvánítsa kiemelt beruházássá a projektjüket.
A CRRC-dokumentum szerint a nyomvonal, amelyet maga a cég építene és üzemeltetne, a jelenleg is létező MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna.
Tehát dedikált expresszjáratról volna szó, amely elképzelés az elmúlt tíz-tizenöt évben már többször felmerült.
A kínai projekt szerint a vonatok a Keleti pályaudvarról indulnának és közvetlenül a kettes terminálhoz érkeznének, épp arra a helyre, ahová a Budapest Airport a parkolóházat már elkezdte megépíteni.
Feltételezések szerint ennek engedélyét is emiatt kellett felfüggeszteni, bár a reptérüzemeltető a közléseiben továbbra is egy eljárási hibát – hiányzó szakhatósági hozzájárulást – említ az engedély visszavonásának okaként.
A kínai tervekben szereplő szakaszon 13 híd épülne összesen 5,5 km hosszan, azaz a pálya egyharmadán át magasvasútként haladna.
A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a gyorsvonatok, amelyek csúcsidőszakban 10-12 percenként követnék egymást, és egész éjszaka is járnának, a legkevésbé frekventált időszakban félórás gyakorisággal. A reptéri vasút tervezett jegyára egy utazásra nettó 2500, azaz áfával 3175 forint lenne – utóbbi összeget fizetné tehát az utas egy útért.
A dokumentumban leírtak szerint a közvetlen reptéri expressz előnye az eddig a hírekben szereplő új MÁV-vasútvonallal szemben az lenne, hogy külön pályán haladna, így gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb lenne, mivel más vonatok késése nem akadályozná.
A megvalósításban két kínai társaság konzorciuma venne részt: a CRRC intézné a kivitelezést és az üzemeltetést, és a Bank of China lenne a finanszírozó. A dokumentumban az áll: a partnerek a magyar állam pénzügyi szerepvállalására nem tartanak igényt.
A CRRC saját maga üzemeltetné a vasutat várhatóan 30 évig, majd öt évig az infrastruktúra üzemeltetésében még közvetve részt venne. A befektető 35 év alatt várja a beruházás megtérülését és a hitel visszafizetését, ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar államnak adná.
A CRRC maga gyártaná a járműveket is: 6 darab 300 férőhelyes elektromos motorvonatot, az infrastruktúrával együtt 180 milliárd forintos beruházási költséggel számolva.
Homolya Róbert MÁV-os elnök-vezérigazgató a január 16-i Demokratának adott interjúban is megemlítette, hogy noha a kész tervek szerint a Budapest–Cegléd-vasútvonalból ágazott volna ki a ferihegyi reptéri vasút, majd térne oda vissza, a kormány nem hozott még döntést arról, hogy ezt a koncepciót támogatja-e, vagy egy adott esetben a Keleti pályaudvar és a Liszt Ferenc repülőtér közötti, külön e célra dedikált vonalat hoz létre.
Több szakmai szervezet a MÁV-os verziót látná jobbnak, mert ennek létrejöttével a reptér nem csak Budapest belvárosával lenne összekötve, hanem az országos vasúti hálózatba is bekapcsolódna
