A budapesti légikikötő új üzemeltetője adaptálja a meglévő stratégiai tervet, a 3-as terminál 2032-re készülhet el, az évtized végére 20 millióra növelnék az utasforgalmat, az 1-es terminál átmeneti újranyitását elvetették, helyette a 2-est bővítik, fejlesztik a gyorsforgalmi utat és megépítik a reptéri vasutat is – hangzott el az NGM és a Vinci közös sajtótájékoztatóján.
Intenzív tárgyalásokat követően közel 20 év után került újra nemzeti többségi tulajdonba a repülőtér, egy kiváló szakmai befektetővel közösen vásárolta meg az állam a Budapest Airportot – mondta el a sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A magyar állam piaci befektetőként járt el nemzetközi pénzügyi tanácsadók és jogi irodák bevonásával, a kialkudott vételár a vállalat EBITDA szintű eredményének 16,5-szerese, amely megfelel a piacon elfogadott szinteknek – tette hozzá.
Az állam pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen a vállalatban, az üzemeltetést egy nagy szakmai tapasztalattal rendelkező vállalatra bízta. A Vinci az üzemeltetésért piaci alapú díjat kap, de kisebbségi tulajdonosként mint befektető is szerepet vállal a reptér fejlesztésében – hangsúlyozta.
A jelenlegi 15 millióról 2028-ra 18,5, majd 2030-ra közel 20, 2040-re pedig 25 millióra bővülhet az utasforgalom a kormány konzervatív becslése szerint, emellett növekszik a légiáru-forgalom is.
A növekedéshez szükséges a terminálok, a kiszolgáló létesítmények, a kereskedelmi egységek és a repülőtérre vezető infrastruktúra fejlesztése is – emelte ki a miniszter.
A 3-as terminál 2032-re készül el, ennek terveit később mutatják majd be – mondta el Nicolas Notebaert, a Vinci Concessions vezérigazgatója és a Vinci Airports elnöke.
A katari befektetési alappal folynak a tárgyalások, de egyelőre nem dőlt el, hogy a befektető belép-e, de ha igen, a részesedése 10 százalék alatt lehet, erről a kormány és a Vinci közösen hoz döntést – mondta el Nagy Márton.
Nicolas Notebaert hozzátette: a fejlesztéseket részben a repülőtér saját bevételeiből képesek finanszírozni, de a pénzpiacokhoz is fordulhatnak szükség esetén, a Vinci hosszú távon is – a magyar állam után – a legnagyobb kisebbségi tulajdonos kíván maradni a vállalatban.
Az 1-es terminál nem alkalmas az utasforgalom hatékony kiszolgálására, csak kisebb forgalmi elemek terelhetők át oda, ezért a régi terminál újranyitását az üzemeltető elvetette. Helyette első fázisban a 2-es terminált fogják bővíteni – mondta a vezérigazgató.
A gyorsforgalmi út fejlesztése és a repülőtér közvetlen vasúti összeköttetésének megteremtése a kormány feladata – tette hozzá Nagy Márton.
Ezek szakmai és műszaki tervezése folyamatban van az Építési és Közlekedési Minisztériumnál. A kormány a következő 2 hónapban dönti el, hogy melyik műszaki specifikációkat fogadja el a vasút kialakítása és a gyorsforgalmi út megújítása ügyében, ezt követően lehet finanszírozást találni, nagyságrendileg milliárd eurós beruházásokról van szó. A gyorsvasút és akár a gyorsforgalmi út fejlesztése és üzemeltetése is koncesszióba adható.
Nincs döntés arról, hogy a repülőtéri gyorsvasút kínai finanszírozással valósul meg.
A magasvasút nem biztos, hogy a legköltséghatékonyabb módja az összeköttetés megteremtésének, a jelenlegi vasúti pályáról történő lecsatlakozást is tovább vizsgálják, a döntést szakmai szempontból Lázár János minisztériuma terjeszti elő
– tette hozzá a miniszter.
A Vinci hosszú távon, a 2080-as évekig, stratégiai szinten gondolkodik a repülőtér fejlesztésében, cél, hogy a légitársaságokkal együttműködésben növekedjen az utasforgalom, több hosszútávú járat repüljön Ferihegyre, erősödjön az elosztóközponti szerep, növekedjen az áruforgalom. Mindez támogatja a turizmust, a gazdasági fejlődést és a munkahelyteremtést. A Vinci mint befektető és üzemeltető, valamint a kormány is ebben érdekelt, egy igazi win-win szituációt sikerült kialakítani – hangsúlyozta a Vinci vezérigazgatója.
A fejlesztéseket és beruházásokat kiegyensúlyozott módon, a lehető legkisebb környezeti terheléssel kívánja megvalósítani az üzemeltető, cél, hogy a repülőtér 2030-ra elérje a nettó nulla kibocsátást – hangsúlyozta Notebaert.
Nagy Márton kérdésre válaszolva bejelentette:
a légitársaságokat és légiutasokat terhelő különadót 2025 január 1-től kivezeti a kormány.
A miniszter szintén újságírói kérdésre hozzátette, hogy a magyar légtér irányításáért felelős HungaroControl augusztus 1-től átkerül a nemzetgazdasági tárcához a Honvédelmi Minisztériumtól.
Mint ismert, a Budapest Airport visszavásárlásáról szóló szerződések aláírását június 6-án jelentették be, a magyar állam 80 százalékot, a fennmaradó 20 százalékot és az üzemeltetési jogokat pedig a francia Vinci Airports szerezte meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető cégben. Az összesen 3,1 milliárd eurós vételárból az állam 2,48 milliárd, míg a Vinci 620 millió eurót fizetett, a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt pedig meghosszabbították a hitelezői konzorciummal.
Orbán Viktor miniszterelnök Nicolas Notebaerttel, a Vinci Concessions vezérigazgatójával folytatott június végi tárgyalását követően közölték, hogy a következő tíz évben több mint egymilliárd eurónyi beruházás valósul meg a reptéren, ami magában foglalja egy új terminál építését is. A Vinci vállalta, hogy üzemeltetőként Közép-Európa legsikeresebb légikikötőjévé fejleszti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret.
A Vinci az infrastrukturális koncessziók vezető cége Európában, repülőterek tekintetében 5 milliárd eurós forgalommal és évi 1 milliárd eurós beruházási szinttel rendelkezik, 75 repülőtéren 300 millió utast kezel világszerte.
A tulajdonosváltást követően júniusban megtörténtek a személyi változások a Budapest Airport igazgatóságában és felügyelő bizottságában, a repülőtér-üzemeltető vállalat vezérigazgatója François Bérisot lett, aki korábban a belgrádi légikikötőt vezette.
