Figyeli a lehetőségeket a Wizz Air, hogy a cég további bővülésre használja a magas olajárak miatt várható, további légitársasági csődök miatti piaci lehetőségeket. Váradi József vezérigazgató egy interjúban kifejtette, hogy a cégét az alacsony költségszint és a megfontolt terjeszkedés teszi nagyon versenyképessé. Szólt arról is, hogy hosszabb távon nem tartja elképzelhetetlennek hosszú távú járatok indítását.
Rendkívül hatékony üzemelési modellt dolgozott ki a Wizz Air a működésének eddigi tizenöt éve alatt, az alacsony költségszint miatt alacsony jegyárakkal tudják stimulálni a piacot és így bővülni – mondta az aerotelegraph.com portálnak Váradi József vezérigazgató.
Beszélt arról, hogy mivel a nyugat-európai piachoz képest Közép- és Kelet-Európában még mindig alacsonyabb a fapados kínálat, valamint az utazások száma, továbbra is utóbbi régiót tekintik elsődleges területüknek.
De ahogy Bécsben bázist nyitnak, illetve a Brexit miatt különálló brit leánycéget is létrehoztak, a jövőben is figyelik a lehetőségeket Nyugat-Európában.
A magas olajárak miatt Váradi József további légitársasági csődöket vár, és ezt igyekszik is majd kihasználni a Wizz Air.
Ám ezt nem felvásárlásokkal tervezik, mert a szakember szerint ez az üzletmenetre nézve nem volna jó, bonyolulttá tenné a vállalati struktúrát és a költségek növekedését hozná.
Ahogy diszkont légitársaságok egyesülése sem várható nagy számban – tette hozzá –, mert ez ugyan a prezentációkban jól nézhet ki, de a valóságban rendkívül sok problémát állítana a cégek elé.
A várakozása egyébként az, hogy a konszolidáció folytatódik Európában, és ahogy a Monarch csődje után annak reptéri résidőiből vásároltak, úgy hasonló módon készülnek a további eseményekre.
Váradi szerint amely légitársaság képtelen volt profitot termelni az elmúlt években, az alacsony olajárak idején, azok most, a növekvő költségek miatt el fognak vérezni.
Nyugaton a Wizz megfontoltan növekszik, mert ott magasabb a költségszint, és ugyanígy, bár számos járatuk nagy repterekre közlekedik, Váradi továbbra is jobban kedveli a kisebbeket. Ezeknél ugyanis kevesebb az esély a forgalmi zavarokra, hiszen nem zsúfoltak.
A bécsi bázisnyitást egyébként azt tette lehetővé – mondta –, hogy az Air Berlin és vele az osztrák leánycége, a Niki leállt, illetve a schwechati reptér is felismerte, hogy szükséges a fapados szegmens bővítése. Hiszen eddig az osztrák piac jelentős elmaradásban volt e tekintetben más nyugati országokhoz képest.
Váradi közölte, hogy a most Bécsben tapasztalható „fapados forradalom” szerinte túlreagálása az új helyzetnek. Ahogy máshol is megtörtént egy-egy légitársasági csőd után – mint Budapesten –, számos új járat gyorsan megszűnik majd, és tisztulni fog a piac.
Ami Németországot illeti, ott szerinte eddig a Lufthansa előnyt élvezett, de a repterek kezdenek rájönni, hogy ne csak rá támaszkodjanak.
Az Air Berlin kiesésével és részbeni átvételével a Lufthansának nem lesz könnyebb – hangsúlyozza Váradi –, inkább nehezebb idők várnak rá.
Mint rámutatott, a konkurencia ugyanis mozgolódni kezdett a német piacon az Air Berlin csődje után (például az egykori Air Berlin-leány Nikiből újjászervezett Laudamotion segítségével a Ryanair, illetve az Air Berlin egy részét átvevő Easyjet is jelentős bővítést hajt végre – a szerk.). Svájcról szólva pedig azt mondta, hogy egyszerűen túl drága a Wizz Airnek, bár a bázeli működésük jól teljesít, ezen túl nem terveznek itt nagy bővülést.
A vezérigazgató elárulta: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy hosszú távú járatokat indítsanak valamikor a jövőben, de egyelőre ez nem aktuális téma náluk.
Bár korábban rendre arról nyilatkozott, hogy nem gondolkodnak ilyesmin, most Váradi azt közölte, hogy a közepes távú járataik – mint amilyen a Budapest-Dubaj – üzletileg is jól teljesítenek, nem csak az utasok körében népszerűek. Ezért nem tartja elképzelhetetlennek a távolabbi célállomásokat sem. Ugyanakkor a kérdésre, hogy a megnövelt hatótávolságú A321LR érdekli-e a Wizz Airt, a vezérigazgató nem válaszolt.
Az Európában, de világszerte is tapasztalt pilótahiány nem érinti a Wizz Airt olyan érzékenyen – hangsúlyozta Váradi –, de azért érzékelik a jelentőségét. Ezért nem csak a piacra támaszkodnak, hanem mint ismert, a cég támogatásával pilótaképzési program is indult. (Emellett, ahogy megíruk, hamarosan új képzési központot is létrehoz a cég a budapesti reptér közelében.)
A vezérigazgatót kérdezték a szakszervezetekről is: mint elmondta, a cégnél nincs ilyen, és reméli, ez így is marad.
Szerinte az ilyen testületek csak a vitákban érdekeltek, semmi másban, a Wizz Airnél pedig figyelnek a munkavállalókra, állandó párbeszéd van, így mindenki egy csapatként a vállalat fejlődésén dolgozik.
Ami a gépek karbantartását illeti, ezt nem tervezik saját kézbe venni, mert szintén túlbonyolítaná a működést. Váradi szerint a Lufthansa Techniknél jó helyen van a tevékenység, amely hozzáértő cég.
Beszélt arról is a vezérigazgató, hogy bár számos probléma tapasztalható az unióban politikai téren, az erősödő euroszkepticizmus ellenére szerinte nem hullik szét az EU, de változások bizonyosan lesznek. Úgy véli, minden tagország érdeke az egységes piac fennmaradása, ennek számtalan előnye van ugyanis.
