Meglehetősen távol van még, hogy vasúttal lehessen közlekedni a budapesti nemzetközi repülőtérre – derült ki a Homolya Róberttel, a MÁV nyáron kinevezett elnök-vezérigazgatójával készült HVG-interjúból. A szakember szerint a projektben már nem a vasúti megvalósíthatóság a fő kérdés, hanem az, hogy mivel privatizálva lett a reptér, a koncessziós szerződés milyen beavatkozást enged meg a területen.

Egyebek mellett a reptéri gyorsvasút építéséről kérdezte Homolya Róbertet, az állami vasúttársaság vezetőjét a HVG hetilap. A szakember kifejtette, hogy Magyarország a projekt tervezésére és előkészítésére kapott uniós forrást, amely munka el is készült.

Az interjúból kiderült, hogy a vasútvonal és a kapcsolódó infrastruktúra kivitelezésre még nincsen fedezet, de a szakember biztos abban, hogy nagy valószínűséggel azt is támogatná az EU.

A MÁV-vezér elmondása szerint
a projektben már nem a vasúti megvalósíthatóság a fő kérdés, hanem az, hogy mivel privatizálva lett a reptér, a koncessziós szerződés milyen beavatkozást enged meg a területen.

A repteret üzemeltető cég (a külföldi pénzügyi befektetők tulajdonában lévő Budapest Airport) használatába adták a légikikötő területét 75 évre, a szakember szerint a vállalatnak lehetősége van arra, hogy azt mondja, nem járul hozzá a vasútvonal megépítéséhez.

Hirdetés

Homolya Róbert nem tudott pontos időpontot mondani arra, hogy mikor kapcsolódhat be Ferihegy az ország vasúti vérkeringésébe, ám annak minimum 4-5 éves átfutása van.

Harc a színfalak mögött az állam és a reptérüzemeltető között?

Amint arról korábban beszámoltunk, Budapest Főváros Kormányhivatala december 10-i határozatával visszavonta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kettes terminálja elé épülő parkolóház ütemezett építési engedélyét, annak ellenére, hogy a terület előkészítési munkálatai már megkezdődtek, az ott lévő felszíni parkolót már el is bontotta a kivitelező.

Az építmény terveit szakmai szervezetek élesen bírálták, mert ha megépül, jelentősen megdrágul, vagy akár lehetetlenné is válik a jövőbeni repülőtéri vasútállomás terminálhoz közeli elhelyezése, holott az utasok-dolgozók számára ez volna a legkényelmesebb.

Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, a Közlekedési Múzeum megbízott főigazgatója december 11-én szintén kemény szavakkal bírálta a Budapest Airport parkolóház-terveit hivatalos Facebook-oldalán közzétett posztjában.

A szakember azt írta a parkolóház építési engedélyének visszavonásával kapcsolatban: “Jó döntés született – ez az otromba garázs valóban útban lenne a vasútfejlesztésnek és a terminál XXI. századi színvonalú bővítésének is. A reptér közlekedési gondjaira a gyors és kiszámítható tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztése a megoldás és nem a drága, csak a reptér profitját növelő parkolók számának szaporítása. Nem sokan írtak róla, de az utasok számára a 100E és a 200E buszok kitelepítése a garázs mögé, a szálloda mellé (lásd a látványterveken is) külön bosszantó eleme volt a reptér most elhasalt terveinek.

Ugyanakkor a Budapest Airport közleménye szerint csak egy hiányzó szakhatósági jóváhagyás volt az engedély visszavonásának oka, és a cég bízik abban, hogy mielőbb rendeződik a kérdés, de addig is felfüggesztették a munkálatokat.

A reptérüzemeltető vállalat pénzügyi befektetők, döntően kanadai nyugdíjalapok közvetlen, vagy közvetett tulajdonában van, de kisebbségi tulajdonosként egy szingapúri befektetőcég is jelen van.

A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 55,44%-a az AviAlliance, 23,33%-a a Malton (A szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata), 21,23%-a pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec kanadai nyugdíjalap kezében van. Az AviAlliance düsseldorfi székhelyű, több repteret, vagy reptéri résztulajdont menedzselő vállalat, amely a szintén kanadai, Public Sector Pension Investment Board (PSP Investments) kezében van.