Az EU közlekedési miniszterei politikai megállapodást kötöttek a légiutasok jogairól és a légitársaságok felelősségéről szóló EK 261-es rendelet reformjáról, a tervezetről az Európai Parlament dönt majd.
A tanácsi álláspont szerint a jelenlegi három óráról a rövidtávú (3500 kilométeresnél rövidebb) légjáratoknál négyre, a hosszútávúak esetében pedig hat órára emelik a késés küszöbértékét, amelynek túllépése esetén az utasok pénzbeli kártérítést igényelhetnek a légitársaságtól.
Az uniós országok képviselői abban is megállapodtak, hogy a rövidtávú járatok esetében a kártérítés összegét a mostani 250 euróról 300-ra emelik, de a hosszú távú járatok esetében 600 euróról 500-ra csökkenne a kompenzáció mértéke az Európai Bizottság (EB) által végzett hatásvizsgálatot figyelembe véve.
A légitársaságok csak akkor utasíthatnák el a kártérítési igényt rendkívüli körülmények (vis maior) miatt, ha bizonyítani tudják, hogy minden észszerű intézkedést megtettek a fennakadás elkerülésére.
A tervezet szerint késés esetén a légitársaságoknak fel kell ajánlaniuk az utasok számára a lehető leghamarabbi járatra átfoglalást, ideértve a más fuvarozó által üzemeltetett járatot vagy adott esetben alternatív közlekedési módot is.
Továbbá, ha a légitársaság a fennakadástól számított három órán belül nem ajánl fel átfoglalást, az utasok saját maguk szervezhetik meg az átfoglalásukat, és az eredeti jegy költségének 400 százalékáig terjedő visszatérítést igényelhetnek.
A tanácsi álláspont szövege emellett egyértelműen rögzíti a segítséghez (frissítőkhöz, élelemhez és szálláshoz) való jogot is. Amennyiben a légitársaság ezt nem biztosítja, az utasok saját maguk gondoskodhatnak az említett szolgáltatásokról, és a költségeiket ezt követően meg kell téríteni. Emellett az utasok a repülőgép fedélzetén történő várakozás esetén is jogosultak lennének a segítségnyújtás minimumszintjére és arra, hogy 3 óra elteltével kiszállhassanak.
A tanácsi álláspont emellett számos változást vezetne be az olyan járattörlésekre vonatkozó szabályok tekintetében is, amelyekért az utasok kártérítést igényelhetnek. Azok az utasok, akiket kevesebb mint 14 nappal az indulás előtt értesítenek a járatuk törléséről, kártérítésre jogosultak. Járattörlés esetén a légitársaságnak előre kitöltött formanyomtatványt kellene az utasok rendelkezésére bocsátaniuk a kártérítés igényléséhez.
Az új rendelkezések emellett szigorúbb határidőket vezetnek be az utaspanaszok légitársaságok általi megválaszolására vonatkozóan.
Az utasnak a fennakadástól számítva legfeljebb 6 hónap állna rendelkezésére a mostani 2 év helyett, hogy kérelmet vagy panaszt nyújtson be a légitársasághoz. A légitársaságnak a kérelem benyújtásától számított 14 napos határidőn belül vagy meg kell fizetnie a kártérítést, vagy indokolással ellátott, egyértelmű választ kell adnia az utasnak.
A légiutasok jogaira vonatkozó uniós szabályozás felülvizsgálatát eredetileg 2013-ban javasolta az Európai Bizottság. A tagállamok 12 évig tartó tárgyalások során jutottak megállapodásra a kártalanítás időkeretének módosításáról.
A tervekről még az Európai Parlamentnek (EP) is tárgyalnia kell, amelyet követően jóváhagyhatja, módosíthatja, vagy elutasíthatja a tanácsi álláspontot.
Amint megírtuk, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Új-Delhiben tartott éves közgyűlésén az európai piac helyzetéről szóló prezentáción elhangzott, hogy a légiutasok jogaira vonatkozó EK 261-es rendelet alapvetően nincs összhangban a versenyképesebb szabályozásra irányuló uniós céllal, a jelenlegi szabályozás 5 milliárdos többletköltséget jelent a légitársaságoknak a szervezet szerint, a több mint egy évtizede napirenden lévő reformok terén pedig nincs előrelépés.
Az IATA azt szorgalmazza, hogy a késések esetén járó kompenzáció küszöbértékét a rövidtávú járatok esetében 3 óráról 5 órára, a hosszútávúaknál pedig 9 órára módosítsák.
Álláspontjuk szerint a lépés csökkentené a járattörlések számát, amely kedvező lenne az utasoknak, hiszen jobb később eljutni az adott úti célra, mint soha.
Az európai légitársaságok lobbiszervezete, az Airlines for Europe (A4E) szintén régóta követeli az EK 261-es rendelet módosítását. A késési küszöbértékek megemelése mellett nagyobb átláthatóságot és egyértelműbb szabályozást szorgalmaznak a légitársaságok számára a kompenzáció alóli mentességet adó rendkívüli körülmények meghatározása terén. Álláspontjuk szerint utóbbi az utasok és a légitársaságok számára is kedvező lenne, mert jelentősen csökkentené az adminisztrációs terheket.
