Elrettentheti az utasokat az érintett légitársaságoktól, útvonalaktól és járatoktól az USA és az Egyesült Királyság hatóságai által a héten bevezetett, a repülőgépek fedélzetére vihető elektronikai eszközökre vonatkozó szigorú korlátozás.
Mint ismert, az új szabályok értelmében az utasoknak a mobiltelefonnál nagyobb méretű elektromos készülékeket (pl. notebook, tablet, kamera, fényképezőgép, stb.) nem szabad a repülőgépek fedélzetére vinni, azokat a feladott poggyászba kell becsomagolni.
Az #electronicsban néven emlegetett új szabályok a Dubaj, Abu Dzabi, Ammán, Kairó, Casablanca, Doha, Isztambul, Dzsida, Kuvait és Rijád repülőtereiről az Egyesült Államokba, valamint a Törökországból, Libanonból, Jordániából, Egyiptomból, Tunéziából, vagy Szaúd-Arábiából az Egyesült Királyságba tartó járatok utasait érintik.
Míg az amerikai szabályzás az egyes repterekről induló járatokra, az Egyesült Királyságban bevezetett tilalom országokra vonatkozik. Fontos különbség az is, hogy a brit intézkedés Katart és az Egyesült Arab Emirátusokat nem sorolja a tilalom alá.
Szintén lényeges eltérés, hogy az USA szabályzata kizárólag külföldi légitársaságokat érint, mivel a megnevezett repterekre/-ről az amerikai légicégek nem repülnek közvetlenül,
míg az Egyesült Királyság tiltása érinti a megnevezett országokból a szigetországba járatokat üzemeltető angol légitársaságokat is, így többek közt a British Airwayst és a diszkont easyJetet is.
Terrorveszély van, de vannak kérdések is…
Az amerikai Transportation Security Administration (TSA) az intézkedés bevezetését a terrorveszély fokozódásával indokolta, miszerint a terroristák a laptopok akkumulátorai helyére szerelve csempészhetnek robbanóanyagot a fedélzetre.
Ugyanakkor konkrét fenyegetésről nem tettek közzé részleteket, ahogy azt sem indokolták, hogy miért pont a megnevezett repülőterek/országok kerültek a tilalmi listára.
A hatóságok nem nevezték meg, hogy a bevezetett korlátozások meddig tartanak, időben mikor, vagy milyen feltételek teljesülése esetén oldhatják fel azokat.
A közelmúltban három robbantás történt kereskedelmi járatokat teljesítő repülőgépek fedélzetén: 2015-ben a lezuhant orosz MetroJet A321-esén robbantottak valószínűleg egy időzített szerkezetet. 2016-ban pedig a Daallo Airlines Mogadishu-ból Djibouti-ba tartó A321-es repülőgépén robbantott az egyik utas egy laptopba rejtett szerkezetet. Az A321-es törzsén lyuk keletkezett, de a gép rendben le tudott szállni és csak a merénylő veszítette életét, akit a légnyomás kiszippantott a repülőgépből. Tavaly az Egyptair Párizs-Kairó járatán egy még korábban a fedélzetre került szerkezet robbanhatott, bár még nem zárultak le a vizsgálatok.
Kérdéseket vethet fel, hogy a listában szereplő repülőtereknél sokkal gyengébb védelmi színvonallal rendelkező repülőterek miért maradtak ki az USA tiltólistájából, olyan komoly globális hubok, mint Dubaj vagy Doha pedig miért kerültek fel rá. Furcsa az is, hogy az Egyesült Királyság miért engedékenyebb a nagy, közel-keleti globális elosztó repülőtereket üzemeltető, Emirátusokkal és Katarral szemben.
További kérdőjelek merülhetnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a tiltás csak a listában szereplő repülőterekről közvetlen járatokon utazókra vonatkozik.
Időutazás: saját eszköz helyett IFE!
Az Emiates a légitársaság Facebook oldalára tegnap feltöltött videóban azzal próbálta – némileg humorosan – elvenni az új intézkedések élét, hogy a cég járatain annyira jó és változatos tartalmakat kínál a fedélzeti szórakoztató rendszer, hogy az utasaiknak nincs is szüksége a laptopjaikra és tablejeikre a repülés közben.
A poén jó, de nyilván azt az Emirates is tudja, hogy a fedélzeti szórakoztatórendszer nem helyettesítheti egy üzleti utas számára az akár 10-14 órás repülési idő alatt elvégezhető munkát, tárgyalásra, prezentációra való felkészülést. Továbbá nem pótolhatja a jól megszokott munkakörnyezetet, a saját eszközön történő internetezést, az egyéni alkalmazásokat, tartalmakat és a népszerű elektronikus könyvolvasókat sem.
A légitársaságok, köztük az Emirates sem véletlenül fektetnek be a fedélzeti vezeték nélküli internet és a saját eszközök töltésére szolgáló, az ülésekbe telepített csatlakozók kiépítésébe.
Adjam fel és mi van ha… Ki fizeti ki a kárt?
További kellemetlenség és jelentős kockázat, hogy az akár több ezer euró értékű készülékeket, a rajtuk tárolt adatokkal együtt fel kell adni a repülőgépek rakterébe. Az utasbiztosítások csak a legritkább esetekben terjednek ki az ilyen típusú és értékű készülékek védelmére, vagy csak a nagyon drága biztosítások segíthetnek.
Az utasok nagy része pedig ismeri a rémtörténeteket a reptéri szarkákról, az összetört bőröndökről és az elveszett csomagokról. A légitársaságok és földi kiszolgáló cégeik pedig valószínűleg nem fognak felelősséget vállalni a nagy értékű tárgyakért ahogy eddig sem tették, sőt ezidáig arra figyelmeztettek, hogy az értékeket minden utas a kézipoggyászban szállítsa.
Egyes cégek belső szabályzata egyenesen megtiltja az alkalmazottaiknak, hogy a nagy értékű és üzleti információkat tartalmazó céges eszközeiket a feladott poggyászban tárolják.
Naponta sok ezerrel több lítium-ion akksi a repülőgépek rakterében az óceán felett
Nem elhanyagolható az sem, hogy az érintett útvonalakon közlekedő napi 18 000 utas, ha csak átlagosan személyenként egy darab nagyobb eszközt visz magával, az is jelentősen növeli a túlmelegedésre és kigyulladásra közismerten hajlamos lítium-ion akkumulátorok számát a repülőgépek rakterében.
A légiutaskísérők kiképzést és megfelelő felszerelést kapnak arra az esetre, ha egy ilyen eszköz a fedélzeten gyullad ki, vagy robban fel. Gondoljunk csak a tavalyi esetekre a Samsung Galaxy Note 7 készülékekkel kapcsolatban.
Ha egy bekapcsolva felejtett számítógép hibás vagy sérült, túlmelegedő akkumulátora a repülőgép rakterében, körülvéve más gyúlékony anyagokkal az óceán felett okoz tüzet annak is nagyon komoly következményei lehetnek, még úgy is hogy a modern repülőgépek fel vannak készítve az ilyen esetek elhárítására szolgáló tűzoltó rendszerekkel.
Lesz aki inkább – szó szerint – kikerüli a tiltást
Az érintett útvonalakon közlekedő napi 18 000 utas közül azok, akik számára nélkülözhetetlen a munkaeszközük, „hozzájuk van nőve” a saját elektronikai eszköz, vagy az ismert kockázatok miatt egyszerűen tartanak attól, hogy feladják az értékes eszközeiket, inkább más lehetőségeket fognak keresni.
Ilyen lehet az alternatív útvonal választása, átszállás egy köztes repülőtéren, ami persze kényelmetlenséggel és időveszteséggel jár.
Azaz például a Turkish Airlines Isztambulból az USA-ba induló járatain fel kell adni a mobiltelefonnál nagyobb méretű elektronikai eszközöket, azonban
ha ugyanaz az utas Isztambulból Frankfurtba repül a Star Alliance tag Turkish járatán, majd ott átszáll egy USA-ba tartó Lufthansa járatra, akkor gond nélkül magával viheti továbbra is az eszközeit.
Hasonló megoldást nyújthatnak az Emirateshez ragaszkodó utasok számára az ötödik szabadságjog alapján, közbenső európai leszállással üzemelő járatok is, például a Dubaj – Milánó – New York vagy március közepe óta Dubaj – Athén – Newark járat is. Ezek a járatok már nem közvetlenek, ha az utas kiszáll Milánóban vagy Athénban.
Az európai közbenső átszállás viszont az utasok nagy részét egyértelműen a nagy globális légiszövetségekbe tömörült európai és amerikai légitársaságok járatai felé tereli az USA légipiacán agresszívan növekvő öböl-menti cégekkel szemben.
A hirtelen bevezetett tilalom mögött sokan egyébként ezt a szándékot vélik felfedezni.
