Nagyszabású projekten dolgozik a Lufthansa Technik a Deutsche Lufthansa Berlin Stiftung (DLBS) megbízásából, amelynek keretében az utolsó Lockheed L-1649A Super Star feltámasztását és repülőképes állapotba való hozatalát tűzték ki célul. A nagy múltú géptípus új életet nyert képviselője a Lufthansa üzemeltetése megkezdésének 60 éves évfordulójára a vállalat “repülő nagykövete” lesz. Az AIRportal.hu többrészes sorozatban mutatja be e példaértékű küldetés történéseit.

A Deutsche Lufthansa Berlin Stiftung matuzsálemkorú repülőgépek üzemeltetésével és újjáélesztésével foglalkozik, melynek köszönhetően olyan típusok láthatóak újra a levegőben, mint a Junkers Ju 52/3M, Dornier Do 27 B-3 és a Messerschmitt Me 108 B-1. Így fordulhat elő, hogy akár a müncheni olimpiai park felett száll kecsesen az 1936-ban épült Ju 52-es repülőgép.

Forrás: DLBS | © AIRportal.hu

Forrás: DLBS

2007-ben a DLBS három működőképtelen, N974R, N8083H és N7316C lajstromú L-1649A repülőgépet vásárolt egy aukción, majd ezt követően a Lufthansa Technik munkatársaira bízta a felújítás elvégzését.

Mivel a gépmadarak az Egyesült Államokban találhatóak és hosszabb távú szállításuk meglehetősen körülményes és akadályokba ütközött volna, ezért a újjáépítés helyszínéül a Maine állambeli Auburn-Lewiston repülőtér újonan épült hangárja szolgál immáron hat éve.

Túlélőkből donor – avagy a három utolsó Super Star története

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A három beszerzett példány közül az 1957-ben készült, N7316C lajstromjelű Super Star-ra esett a választás, hogy új életet kapjon. Ez a repülőgép a TWA légitársaság megrendelésére épült, majd 1960-tól, teherszállító változatra átalakítva számos vállalat színeiben teljesített szolgálatot 1983-ig, mikor is egy Maurice Roundy nevű úriember tulajdonában lévő Maine Coast Airways-hez került Auburn-Lewistonba.

Az N974R bejegyzésű példány szintén 1957-ben került legyártásra, azonban ez a Lufthansa részére került átadásra D-ALAN lajstrommal. 1960-ban elköszönt az utasszállítástól és – hasonlóan az előbbi társához – teherszállítóként folytatta pályafutását. 1986-ban ezt a repülőgépet is megvásárolta Maurice Roundy, majd egy két évvel későbbi műszaki átrepülés kényszerleszállással végződött West Palm Beach légikikötőjén. 1988 és 2000 között Orlando Sanford adott neki otthont, ez idő alatt néhány hajtómű beindítást élt csupán át a Super Star.

2001 októbere azonban fordulópont volt az N974R életében, hiszen Maurice Roundy kemény munkájának köszönhetően újból szárnyra kaphatott egy harminc perces repülés keretében, mely során a floridai Pork városában található “Fantasy of Flight” múzeumba repülték át a gépet. A gépmadár azóta is itt található meg, habár a 2007-es aukció során a Lufthansa megvásárolta, ám 2011-ben a tulajdonjog a Fantasy of Flight múzeumra került át.

A Lufthansa Super Star-flotta tagjai karbantartás alatt. (Forrás: Lufthansa Technik AG) | © AIRportal.hu

A Lufthansa Super Star-flotta tagjai karbantartás alatt. (Forrás: Lufthansa Technik AG)


Így ez a “túlélő” – ahogyan Ralph M. Pettersen Constellation-rajongó nevezi – nem került feláldozásra a Lufthansa projektjében, nem úgy, mint az N8083H lajstromú társa, amely számos alkatrésszel járult hozzá a páratlan munka sikerességéhez. Az 1958-ban készült Super Star eredetileg a Linee Aeree Italiane flottájába került volna, ám ez meghiúsult, így még ebben az évben a TWA vette szárnyai alá. Ez a példány szintén 1986-ban került Auburn-Lewinstonba Maurice Roundy kezei közé, amely azóta is itt állomásozik, donorként szolgálva az N974R-nek.

Hogyan kezdődött az újjáépítés és hol tart most a projekt? Minderről beszámolunk a cikksorozat következő részében!

Forrás: Lufthansa Technik, Deutsche Lufthansa Berlin Stiftung, conniesurvivors.com

Kövess minket a közösségi médiában, és iratkozz fel napi hírösszefoglalónkra!
Hasznos, érdekes volt amit olvastál? Már egy újság árával támogathatod az AIRportal.hu működését!