Az Air Berlin utolsó vezérigazgatója, Thomas Winkelmann azért került a már akkor bajban lévő céghez, hogy azt eladja, de az Etihad nem tudta kivárni a folyamat végét.
Erről maga Winkelmann beszélt a Flightglobal szerint egy a Bernstein elemző cég által szervezett konferencián. A vezérigazgató arra a kérdésre, hogy miért került a cég élére azt válaszolta, azért, mert a többségi tulajdonos, az Etihad Airways meg akart válni a társaságtól, az ő feladata lett volna, hogy megfelelő vevőt találjon.
Hogy ez mégsem sikerült, abban jelentős szerepe lehetett annak, hogy az Air Berlinnél csak úgy tornyosultak a problémák, de Winkelman szerint voltak a cégnek értékes vagyonelemei, például a berlini és düsseldorfi bázis, mivel a két repülőtér vonzáskörzete Európa első számú gazdasági régiója, így az stabil alapot adott az üzemnek.
A 2017 februárjában az Eurowingstől érkezett vezető szerint az eladásra 2-3 évet terveztek, de augusztusban megelégelte a folyamatosan veszteségeket az Etihad és bezárta a pénzcsapot ezzel megpecsételve az Air Berlin sorsát. Ennek okát abban látja Winkelmann, hogy az üzlet hihetetlen gyorsan kezdett el nagyon rossz irányba haladni, magyarul rövid időn belül kezdtek el nagyon sok pénzt veszíteni.
Azt ő is elismerte, hogy a cégnél fundamentális problémák voltak, amelyek nem egy évvel az előtt kezdődtek, így aztán hiába is kezdtek bele a TUI-val való vegyesvállalat létrehozásáról tárgyalni, vagy a gépeket eladni, lízingeltetni. Egyrészt túl magas volt a költségszint, nem voltak olyan IT-rendszerek, amelyek a bevételeket menedzselték volna, hat AOC (légijármű üzembentartói engedély) alatt üzemeltek, de a tulajdonosok folyamatos cseréje sem tett jót a cégnek.
Megjegyezte emellett, hogy a Chapter 11 néven ismert amerikai csődtörvény alkalmazásával (amellyel a legtöbb amerikai légitársaság túlélte a gazdasági válságot) az Air Berlin csődvédelemben, átstrukturálás után minden további nélkül tovább tudott volna üzemelni. De az unió versenyjogi szabályai miatt erre nem volt lehetőség. Így aztán csődbe ment a légitársaság, a felszámolás folytatódik, sőt, elhúzódik, mivel Winkelmann szerint egyes befektetőkkel még mindig megy a huzavona a kártalanításról.