Az elmúlt időszak fejlesztései és a budapesti áruforgalom gyors növekedése miatt reális esély van arra, hogy a Liszt Ferenc-repülőtér a kelet-közép-európai régió gyűjtő-elosztó áruszállító központjává váljon – mondta Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója a Cargo Day online konferencián. Az eseményen a további lépésekről is szó esett, például az észak-amerikai és távol-keleti járatfejlesztési lehetőségekről.

A rendezvény nyitó előadásában a vezérigazgató beszámolt arról, hogy az elmúlt évben 134 ezer tonna árut kezeltek a magyar főváros légikikötőjében, ötször annyit, mint 10 évvel ezelőtt, és a mostani mennyiség 2030-ra várhatóan megduplázódik.

(Fotó: Budapest Airport/Baranyi Róbert)

A cargo-forgalom növelése már a járvány előtt is fontos szempont volt a ferihegyi repülőtéren, a pandémia pedig felgyorsította a folyamatokat, kezd beérni az eddig elvégzett munka – hangsúlyozta Chris Dinsdale.

Ennek egyik jó fokmérője a vezérigazgató szerint, hogy míg Bécsben, Varsóban és Prágában több mint 20 százalékkal csökkent a kezelt áru mennyisége 2020-ban, Budapesten csak stagnált, és a Liszt Ferenc-reptéren idén már erőteljes növekedés mutatkozik.

Azt is kiemelte, hogy a régióban 1,5 millió tonna árut kezelnek, ennek 10 százaléka, 150 ezer tonna Budapestre hozható, így a magyar repülőtér lehet a közép-kelet-európai régió árukezelő központja.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Chris Dinsdale és később Kossuth József, a Budapest Airport áruszállításért felelős vezetője is hangsúlyozta, hogy további fejlődésre van lehetőség az ázsiai és észak-amerikai régió irányából. Utóbbi azért is érdekes megjegyzés, mert a Budapesten jelenlévő két integrátor cégnek, a FedEx-nek és a UPS-nek is az Egyesült Államokban van a fő központja, bár ezen belül Európában is van egy-egy bázisa, mindkét cég Kölnben gyűjti össze az európai járatok által szállított árut.

A Budapest Airport prezentációjában kivetített kép a Cargo City első és második ütemének helyszínéről (Forrás: Budapest Airport)

A reptérüzemeltető tovább dolgozik a Cargo City második fázisának előkészítésén, amely a prezentációban is bemutatott terv szerint a már működő első ütem folytatásaként épülne meg. A beruházás elkészültéig a Budapest Airport azt vizsgálja, hogy ideiglenes árukezelő létesítményeket állítson szolgálatba a kapacitásigények kielégítésére, és hogy a jelenleg utasszállító járatok kiszolgálására használt állóhelyeket használjon a cargo-gépek kiszolgálására akkor, ha a Cargo City meglévő két állóhelye foglalt.

Az AIRportal.hu felvetésére, hogy lehetséges-e a most Nyugat-Európában lévő cargo-központok keletebbre helyeződése, Kossuth József azt válaszolta: a folyamatot segítheti, hogy globális átrendeződés zajlik az áruszállítási piacon, és kérdés, hogy ez milyen változásokat hoz, de várható, hogy új központok jönnek létre.

Ehhez Brendan Sullivan, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) e-kereskedelemért felelős vezetője hozzátette: az áru oda fog érkezni, ahol a kezeléshez, elosztáshoz megfelelő földi kapacitás és infrastruktúra áll rendelkezésre. A most tapasztalt fellendülés továbbra is tartható, de kihívás így is van: az utasszállító járatok megjelenésével vissza kell állni ezek úgynevezett belly cargo-kapacitásának használatára.

A most tapasztalható folyamatokról azt mondta, idén márciusban már 4,4 százalékkal több árut szállítottak, mint 2019 azonos hónapjában, ugyanakkor a felkínált kapacitás még 12-13 százalékkal elmarad a járvány előtti szinttől.

(Fotó: Budapest Airport/Baranyi Róbert)

Nagyon fontos szerepet játszottak az úgynevezett „preighter”, azaz áruszállítónak használt utasszállító gépek által nyújtott kapacitás, az áru 22-25 százalékát ilyen járatokon fuvarozták. A belly cargo aránya ugyanakkor 70-ről 30 százalékra csökkent.

Mivel az áruforgalmat biztosítani kellett a járvány alatt is, a légitársaságok minden eddiginél nagyobb bevételt szereztek ebből a tevékenységből: 10-ről 30 százalékra emelkedett az áruszállításból származó pénz aránya.

Az e-kereskedelemről szólva Brendan Sullivan megjegyezte: Kínában ke2ttő, az Egyesült Államokkal 3 évvel vitte előre a járvány az e-kereskedelmet, idén 5 000 milliárd dollárt fog elérni a piaci szegmens, ami 27 százalékkal több, mint egy évvel korábban.