Megfellebbezte a bécsi repülőtér üzemeltetetője az osztrák legfelsőbb bíróságnál azt a bírósági döntést, amely környezet-terhelési okokra hivatkozva megtiltotta a repülőtér tervezett bővítését.
A Reuters értesülése szerint a repülőtér üzemeltetője a múlt héten nyújtotta be az osztrák legfelsőbb döntéshozó testülethez azt a beadványt, melyben
megfellebbezi a múlt hónapban meghozott bírósági döntést.
Amint arról korábban beszámoltunk, a repülőtér-bővítés ellen huszonnyolc magánszemély és szervezet, köztük maga Bécs városa is ellenvetést nyújtott be.
Utóbbi azért is izgalmas, mert az önkormányzat a reptérüzemeltető vállalatnak 20 százalékban tulajdonosa. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság a múlt hónapban azt az ítéletet hozta, hogy nem engedélyezi a beruházást, környezetvédelmi aggályok miatt.
A bíróság a hírek szerint minden körülményt megvizsgált a várhatóan létrejövő új munkahelyektől a repülésbiztonsági kérdésekig, utóbbiak a növekvő forgalom és a jelenlegi futópályarendszer korlátai miatt merülnek fel. Azonban úgy döntött, hogy a környezetvédelmi hatások felülírják ezeket: a növekvő szén-dioxid kibocsátás okozta kár nagyobb volna, mint a harmadik pálya nyújtotta előny.
A testület álláspontja szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére hozott szigorú osztrák vállalások miatt a reptér hiába igyekszik napkollektorokkal, vagy elektromos járművekkel visszafogni a kibocsátását, ez nem lesz elég. A harmadik futópálya okozta többletforgalom pedig még rontana is ezen.
Miért nem elég a meglévő két futópálya?
A repülőterek bővítése nagyon komoly vitákat vált ki Európában az elmúlt években. A repülőtér üzemeltetők a légiforgalom (utas és cargo) folyamatos növekedésével és a repülőterek közötti globális verseny folyamatos erősödésével érvelnek a bővítési terveik mellett.
Az ellenzők – környezetvédők és a repülőtér környezetében élők – pedig a repülőtér forgalma miatt megnövekvő környezetterhelés és zajártalom miatt próbálják minden lehetséges módon ellehetetleníteni a reptéri infrastruktúra bővítését, azon belül is kiemelten az új futópályák építését.
A bécsi repülőtér viszonylag távol fekszik az osztrák főváros központjától, azonban a környező falvak, az érintett kisvárosok és külvárosi részek erőteljesen kiállnak a saját érdekeik mellett.
A bécsi repülőtér üzemeltetője mintegy tíz éve tervezi a beruházást:
a 3680 méter hosszú, 11/29 irányú harmadik pálya párhuzamosan, 2,4 kilométer távolságra volna a terminálok előtt húzódó (és a Dunával, illetve a Bécsbe tartó magyaroknak is ismerős autópályával szintén párhuzamos) régebbi futópályával.
Jelentős gurulóúthálózat kötné össze az új betoncsíkot a forgalmi előterekkel. A műholdképekbe illesztett rajz szerint talán kissé bonyolultak is lennének a másik meglévő pályát metsző és megkerülő utak.
A reptér jelenlegi, ferde T betű formában elhelyezkedő két futópályája bár fizikailag nem metszi egymást, közelségük miatt a kapacitásuk – az üzemeltető érvelése szerint – nem kettőnek számít, hanem csak 1,6-nak.
A tavalyi évben az előző esztendőhöz képest 2,5 százalékkal bővült a repülőtér utasforgalma, a bécsi repülőtéren 2016-ban 23,4 millió utas fordult meg. A bővítésen az múlhat, hogy a repülőtér hosszú távon meg tudja-e tartani, illetve tovább tudja-e erősíteni a domináns szerepét a közép-európai régióban az utasforgalom terén, és mint légiáru kicserélő központ.