Az utolsó negyedévben jelentős árumennyiségre és egy újabb távol-keleti áruszállító járat elindulására számít a Budapest Airport, 2023 végére a repülőtér légiáru-kapacitása évi 300 000 tonnára bővül – nyilatkozta lapunknak Kossuth József cargo-igazgató a repülőtéren megrendezett logisztikai konferencián.
34 országból, több mint 300 magyar és külföldi, a logisztika és a légiáru-szállítás területén dolgozó szakember gyűlt össze a Liszt Ferenc repülőtér rendezvényközpontjában a minap, a Budapest Airport és a World of Freight (WOF) szakmai szervezet közösen megrendezett konferenciáján.
Az ágazat jelen lévő képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy világszerte és így a régiónkban is nehéz évet zárnak, a háború, valamint annak makrogazdasági hatásai, a magas infláció és a fogyasztás csökkenése, továbbá az ellátási láncok zavarai miatt. A légiáru mennyisége csökkent, ugyanakkor az utasszállító járatok belly-cargo kapacitása visszatért a piacra, ezért a fuvardíjak drasztikusan visszaestek – hangzott el.
A gazdasági környezet stabilizálódására számít a szakma, de abban is konszenzus mutatkozik, hogy a jobb eredmények eléréséhez folyamatos alkalmazkodás szükséges, mert a világjárvány és a geopolitikai kihívások miatt az állandó változás az új normális állapot. Hozzátették: emellett az iparágnak a digitalizációra, valamint a környezettudatos működésre továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnie.
A globális és regionális trendek, a makrogazdasági kihívások ellenére a magyar főváros repterén kezelt légiáru mennyisége jelentős növekedést ért el – hangsúlyozta Kossuth József, az üzemeltető cég cargo-igazgatója a konferencia egyik szünetében az AIRportal.hu-nak adott interjújában.
A Budapest Airport a keletről érkező áruk regionális elosztóközpontjává vált, amely annak is köszönhető, hogy a repülőtér időben nyitott az e-kereskedelem és a távol-keleti partnerek irányába – tette hozzá a szakember.
Közlése szerint a vállalat erős utolsó negyedévre számít a cargót tekintve, az éves teljesítmény várhatóan a tavalyi árumennyiség, 194 ezer tonna felett lesz.
Ez a növekedés pedig egészen kiváló eredmény bármilyen nemzetközi összehasonlításban. Érdekesség viszont, hogy a cargo járatok száma hosszabb időtávot tekintve sem nő, sőt még mindig kevesebb, mint 10 éve – mutatott rá. Ennek az az oka, hogy modernebb, nagyobb kapacitású géptípusok üzemelnek, jobb kihasználtsággal, és a bővülő hosszú távú utasszállító járathálózat is egyre több légiárut mozgat.
A cargo-igazgató szerint a Budapest Airport partnereivel együtt azon dolgozik, hogy Kína mellett más nagy ázsiai központokkal is létre jöjjön a közvetlen összeköttetés, Korea esetében ez már meg is történt, itt a kapacitások növelésén dolgoznak, a potenciális célpontok között pedig India, Japán, illetve Vietnam is szerepel.
Észak-Amerika felé egy teljes évben közlekedő járat belly-cargo kapacitása mellett növekvő igényt látnak akár egy dedikált áruszállító járat elindítására is, tette hozzá, ennek elérése reális cél 1-2 éven belül.
Akár egy olyan multistop összeköttetés létrejöttével, amikor egy nagy áruszállító légitársaság keleti irányból az USA-ba tartó, menetrend szerinti járata Budapesten is venne fel és adna le árut, közbenső megállóként használva a repülőteret, hogy régiónkat direkt légi kapcsolat révén lássák el termékekkel.
Az utolsó negyedévben várhatóan az egyik nagy kínai légitársaság indít áruszállító járatot egy újabb, gazdasági szempontból fontos régióból Budapestre az igazgató tájékoztatása szerint.
Hosszabb távon számos további új útvonal jöhet létre, idén viszont az említett elosztóközpont szerep miatt elsősorban a kínai relációk erősödnek.
A Cargolux, a Korean Air Cargo, a Qatar Airways Cargo és a Turkish Cargo hetente több alkalommal közlekedő menetrend szerinti, dedikált áruszállító járatai mellett immár heti öt alkalommal közlekedik Csengtuból Budapestre a Sichuan Airlines Airbus A330F repülőgépe, ahol a légitársaság nyugat-európai cargo-hubokból is csoportosított át kapacitásokat a BUD-ra. Emellett az Ethiopian Airlines Hongkongból Budapest érintésével közlekedő multistop járatai is folytatódnak – emelte ki.
A Universal Translink Airlines (UTA) Hangcsouval, szeptember második felétől pedig már Hongkonggal is összekapcsolja a magyar főváros repterét, de várható a csengcsoui útvonal újraindulása is. (A témáról bővebben itt írtunk.)
Az elmúlt időszakban számos cargo-charter elindult: az Air China Sanghajból, a China Southern Airlines Kantonból, a Silk Way Airlines járatai pedig az azeri cég bakui központjából szállítottak árut Budapestre.
Ezek mellett jelentős rész képvisel a légiáru mennyiségében a szélestörzsű gépekkel teljesített utasszállító járatok belly-cargo kapacitása: az Emirates Dubajjal, a Korean Air és a LOT Szöullal, a Shanghai Airlines (China Eastern) Sanghajjal és Ningpóval, az Air China pedig Pekinggel és Csungkinggal köti össze Budapestet.
A Cargo City forgalmi előterének duplájára növelését követően a Budapest Airport 2023 végéig átadja a raktárbővítményt is, amellyel a repülőtér légiáru-kapacitása évi 300 000 tonnára bővül – hangsúlyozta a szakember.
Emellett a gördülékeny és biztonságos árukezelés fontos szempont a szállítmányozók és a légitársaságok számára is, sőt technológiai, digitalizációs, illetve folyamatokat érintő fejlesztésekkel a kapacitások tovább növelhetők, fenntarthatóan és stabilan fejlődhet a cargo forgalom és még vonzóbbá válhat a hazai légiáruszállítási környezet.
Ennek érdekében a Budapest Airport például komplex cargo-közösségi rendszer bevezetésén dolgozik, amelyhez minden szereplő hozzá tudja kapcsolni a sajátját.
Ezzel hatékonyabbá tehető és digitalizálható számos folyamat, gyorsul az információáramlás, amely a hatóságok felé történő adminisztrációt is segíti – tette hozzá Kossuth József.
A Budapest Airport cargo-stratégiájáról korábbi interjúnkban további részletek olvashatók.
