Az Amerikai Egyesült Államok kitiltja légteréből az orosz illetőségű repülőgépeket és járatokat, az Airbus és a Boeing felfüggeszti az orosz légitársaságok alkatrész-, karbantartási és műszaki támogatását, emellett leállította a moszkvai képző központjának működését.
Joe Biden, az USA elnöke helyi idő szerint kedden este jelentette be, hogy az Egyesült Királyság, az Európai Unió és Kanada után országa is lezárja légterét az orosz járatok és repülőgépek számára.
A kiadott NOTAM-közlemény szerint március 3-án (UTC idő szerint) hajnali 2 órától lép életbe a tiltás.
A Boeing szintén kedden jelentette be, hogy felfüggeszti az orosz légitársaságok alkatrész-, karbantartási és műszaki támogatását, nem sokkal később pedig az Airbus is ugyanilyen döntést hozott.
Frissítés: a brazil Embraer is bejelentette, hogy megvonja a műszaki támogatást az oroszországi üzemeltetőktől, bár ez mindössze 22 utasszállító és 17 üzleti repülőgépet érint. Előbbiek nagy része az S7 Sibir Airlines flottájában szolgál lízing konstrukcióban, amelynek bérleti szerződését az ír Aercap lízingcég a szankciók miatt várhatóan március végéig felbontja.
Az amerikai gyártó emellett leállította a moszkvai képzőközpontjának működését is, és közlése szerint az egyéb oroszországi érdekeltségeit, ottani mérnöki és kutatóközpontját szintén bezárhatja.
A műszaki támogatás leállítása az orosz légitársaságok és üzemeltetők számára komoly nehézséget okozhat az ország polgári flottájában jelentős számban használt nyugati gyártású repülőgépek légialkalmasságának fenntartásánál, az alkatrészcserét igénylő meghibásodások javításánál, valamint az időszakos karbantartások elvégzésénél is.
Mint megírtuk, a napokban az Európai Unió szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben annak Ukrajna ellen indított háborúja miatt, a korlátozás a repülőgép- és hajtóműgyártók mellett a karbantartást végző vállalatok, valamint a lízingcégek orosz légitársaságok számára nyújtott szolgáltatásait is érinti.
A lízingcégek nem köthetnek új szerződést, és a meglévő bérleti szerződéseket is fel kell mondani, ez több száz, nyugati cégek által finanszírozott repülőgép kivonását eredményezheti az orosz légitársaságok flottájából.
Az Airbus és Boeing nem adhat át új gépeket az orosz cégeknek, bár ez nem érint jelentős mennyiséget a két nagy gyártó megrendelés-állományában.
A Reuters összesítése szerint az orosz légitársaságoknak összesen 62 repülőgépre van közvetlen megrendelése a két nagy gyártónál, ebben szerepelnek az Aeroflot még át nem vett Airbus A350-esei, illetve a 25 Boeing 737 MAX, amelyet az UTAir vásárolt, de még nem állíthatott forgalomba a típus Oroszországban még mindig tartó repülési tilalma miatt. A lízingcégeken keresztül rendelt új repülőgépek száma ennél azonban jóval nagyobb lehet.
A szankciók érintik a repülőgép-alkatrészek mellett a részegységek, alapanyagok és hajtóművek Oroszországba történő exportjának tilalmát is, amely a meglévő flotta karbantartása mellett ellehetetlenítheti az ország légiiparának működését, a saját fejlesztésű, de nyugati alkotóelemeket is jelentős arányban tartalmazó típusok gyártását is.
A szankciók nehezíthetik az Oroszországba vagy annak légterén keresztül közlekedő harmadik országbeli légitársaságok működését is, mert a hajtóművek és alkatrészek szállításának tilalma arra az esetre is vonatkozik, ha külföldi gép hibásodik ott meg, így ezek a gépek Oroszországban ragadhatnak a helyzet megoldásáig.
