A Budapest Airport két nagy kínai cargo-repülőtérrel is szorosabbra fűzi az együttműködését, a Magyarország és Kína közötti légi összeköttetések továbbfejlesztése érdekében. Ez a Pekingben rendezett Egy Övezet – Egy Út Fórum csúcstalálkozó során aláírt együttműködési szándéknyilatkozat egyik legfőbb célja – közölte a reptérüzemeltető.

A Budapest Airport tovább fokozza az erőfeszítéseit, hogy Magyarországot a Kínába irányuló magyar export, illetve a kínai áruk első számú közép-kelet-európai légi kapujává, egyfajta komplex logisztikai bázissá és elosztóközponttá fejlessze a régióban.

Ez a lényege a Wang Zsendong, a Hszian Xianyang Nemzetközi Repülőtér helyettes ügyvezető igazgatója és René Droese, a Budapest Airport ingatlan és cargo üzletág-igazgatója által Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere jelenlétében aláírt dokumentumnak.

A tárcavezető a kínai fővárosban az Egy Övezet – Egy Út Fórum csúcstalálkozóval párhuzamosan tartott Magyar-kínai Fórumon képviseli Magyarországot. A Budapest Airport májusban a Csengcsou Nemzetközi Repülőtérrel is együttműködési megállapodást köt, amikor egy kínai delegáció látogat Budapestre.

„Két ilyen – földrajzilag távol lévő – ország között akkor lehet jó gazdasági együttműködés, hogyha vannak összeköttetések, ezért kiemelt jelentősége van a légi kapcsolatoknak, a légi járatoknak Magyarország és Kína között. Ezért is örömteli a Hszian-i repülőtér és a Budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közötti együttműködési megállapodás aláírása, hiszen ez a megállapodás újabb kínai városokat kapcsolhat be abba a hálózatba, ahova közvetlenül lehet repülni Magyarországról, Budapestről.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A gazdasági kapcsolatok mellett a turizmust is tovább tudjuk így fejleszteni, a tavalyi esztendőben 14 százalékos növekedést követően rekordszámú, 256 ezer kínai turista járt Magyarországon” – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az aláírási ceremónián.

A Magyar-Kínai Fórum során számos további megállapodás is létrejött a magyar és a kínai partnerek között, a beruházások és a gyógyszeripar terén. A logisztika és a légiáru-szállítás fejlesztése összhangban áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium erőfeszítéseivel, hogy a két ország közötti együttműködést a kereskedelem és a közös beruházási projektek terén előmozdítsa.

A magyar diplomaták és kereskedelemfejlesztési szakemberek támogatása fontos szerepet játszott abban, hogy a Budapest Airport a közelmúltban meg tudta duplázni a Budapest, Hong Kong és Csengcsou között üzemelő közvetlen cargo járatok heti kapacitását, illetve az Air China Peking és Budapest közötti, menetrend szerinti utasszállító járatainak rakterében történő légiáru-szállítás terén az összeköttetéseket tovább tudta fejleszteni.

Szijjártó: Kína selyemút-koncepciója a légi közlekedésben is megjelent

 

Magyarországnak fontos, hogy Kína selyemút-koncepciója, az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) nemcsak a tengeri és a szárazföldi, hanem a légi közlekedésben is jelen van – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Pekingben az MTI-nek, miután kínai vállalatok vezetőivel egyeztetett.

 

A Magyarország és Kína közötti légi közlekedésről szólva Szijjártó Péter elmondta: a már meglévő közvetlen Peking-Budapest-járat mellett új légi összeköttetések jönnek létre. Június 7-től elindul a Sanghaj és Budapest közötti közvetlen személyszállító járat, amely hetente háromszor repül majd.

 

Emellett tárgyalások zajlanak három másik kínai várossal történő összeköttetésről is.

 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a sanghaji járat egyrészt fontos szerepet játszik majd a gazdasági együttműködésben, másrészt tovább növelheti a turistaforgalmat, amely tavaly rekordot döntött: 256 ezer kínai turista látogatott Magyarországra, amire korábban nem volt példa, és idén januárban is már 32 százalékos volt az emelkedés.

 

Az Egy övezet, egy út kezdeményezésnek fontos része az infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Európa és Ázsia között, Magyarországnak pedig ez érdeke, hiszen a szabad és akadálytalan világkereskedelemhez összeköttetésekre van szükség – fejtette ki a ZTE, valamint a Henan Civil Aviation Development and Investment Co., Ltd. (HNCA) vezetőivel folytatott tárgyalás után.

 

A magyar-kínai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése szempontjából ugyanakkor elengedhetetlen – folytatta a tárcavezető -, hogy teherszállítási kapacitások is megjelenjenek a légi közlekedésben.

 

Ebből a szempontból kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy három hete megindult a Csengcsout Budapesttel összekötő rendszeres cargo járat. Hetente kétszer járnak a nagy teherszállítási képességgel rendelkező Boeing gépek Csengcsou – amely egy 100 milliós tartomány fővárosa, fontos gazdasági-kereskedelmi központ – és Budapest között – ismertette, kiemelve, hogy ez a közvetlen légi összeköttetés lehetővé teszi, hogy a lehető leggyorsabb legyen az áruszállítás Magyarország és Kína között, ami az előfeltétele a kereskedelmi kapcsolatok további bővülésének.

 

Szijjártó Péter azt is elmondta: a Budapest-Belgrád-vasútvonal megépítése és ez a légi teherszállítási összeköttetés oda vezetett, hogy kínai logisztikai vállalatok egy nagy logisztikai és raktárbázis létrehozását tervezik Budapesten, a repülőtér környékén, ami tovább erősítené Magyarország szerepét az Európa-Ázsia, Európa-Kína közötti kereskedelmi együttműködésben. (MTI)

„A csengcsoui repülőtérrel kialakított közvetlen cargo-kapcsolat volt az első fontos lépés, most pedig elérkezett az idő, hogy új kínai partnereinkkel tovább mélyítsük az együttműködést, így kihasználva az áruszállítás terén fennálló hatalmas lehetőségeket. Csengcsou, Hszian és Budapest egyaránt gyors növekedésnek örvend; nagyon bízunk benne, hogy ez az együttműködés az összes érintett fél számára előnyös lesz,” mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója.

A partnerek a jövőben még erőteljesebben népszerűsítik Kínában a dinamikusan fejlődő budapesti repülőteret, mint a közép-kelet-európai régió egyik legfontosabb légi kapuját. Az utasforgalomban rejlő turisztikai lehetőségeken kívül (a Shanghai Airlines idén június 7-től heti három közvetlen járatot indít Sanghaj és Budapest között) a fő cél a légiáru-szállítás fejlesztése Kína és Magyarország között. Ezt a felek rendszeres, közvetlen információcsere révén kívánják előmozdítani, illetve közös marketing kampányokat és eseményeket is terveznek, Kínában és a közép-kelet-európai régióban egyaránt.

Április eleje óta a Cargolux heti két további közvetlen áruszállító járatot üzemeltet Budapest és Csengcsou, a világ egyik leggyorsabban fejlődő repülőtere között Boeing 747-es típusú óriásgéppel.

A Selyemút kapujában, az iparáról ismert Sanhszi tartományban található Hszian Nemzetközi Repülőtér révén pedig a Budapest Airport egy stratégiailag fontos partnerre tesz szert, aki sokat segíthet abban, hogy a magyar fővárosi repülőtér a kínai vállalatok számára a közép-kelet-európai térségben regionális cargo elosztóközponttá fejlődhessen.

A légiáru-szállító vállalatok igényeinek növekedésre válaszként a Budapest Airport tavaly 32,6 millió eurós (kb. 10 milliárd forintos) projekt keretében megkezdte az új Cargo City kivitelezését.

A 2. Terminál közelében épülő, 21 600 négyzetméteres raktárépület szerkezete már elérte végleges formáját. Mellette az úgynevezett speditőr (szállítmányozási) épület földmunkái is gőzerővel zajlanak; utóbbi 11 200 négyzetméter raktárterületet, illetve irodalétesítményeket biztosít majd a légiáru-kezelő raktár, illetve az idén megépülő 32 000 négyzetméteres új beton forgalmi előtér tőszomszédságában. Itt akár két F kategóriájú, vagyis Jumbo méretű cargo repülőgép egyidejű kiszolgálását is lehetővé válik. A Budapest Airport új cargo bázisát ez év végén vehetik birtokba a fuvarozók és a bérlők.