Elrepült Ferihegyről a világjárvány miatt több évig Magyarországon parkoló Lufthansa-repülőgépek közül az utolsó is. A légitársaság 44 Airbusának hosszú távú tárolásával, majd az újbóli forgalomba állításukkal kapcsolatos feladatok a budapesti karbantartócég egy évnek megfelelő munkaerő-kapacitását kötötték le 2020 óta.
Március 30-án felszállt Budapestről a Lufthansa D-AIRM lajstromjelű, Airbus A321-100-as típusú repülőgépe, amely 2020. június 2-án, a világjárvány alatt letárolt gépek közül másodikként érkezett Budapestre – nyilatkozta Thoralf Wagner, a Lufthansa Technik Budapest ügyvezető igazgatója az AIRportal.hu-nak.
A világjárvány kezdetén a légiforgalom szinte teljesen leállt, a légitársaságok tömegesen parkolták le repülőgépeiket.
A hosszú távú tárolás komplex tevékenység, és minél tovább tart ez az időszak, az újbóli forgalomba állításhoz annál több munka elvégzése szükséges.
Emellett a tárolás megtervezése is összetett feladat, mert teljesen másképp kell egy repülőgépet felkészíteni egy rövidebb, mint egy több hónapos, vagy akár több éves parkolásra. Azt pedig még senki nem tudta 2020 tavaszán, hogy a világszintű krízisnek mikor lesz vége, milyen hosszútávú hatásai lesznek, így a letárolt flotta sorsa is teljesen bizonytalan volt – emlékeztetett a szakember.
Kiemelte: a német légitársaság számára kulcsfontosságú szempont volt, hogy a repülőgépek parkoltatása olyan helyen történjen, ahol adottak a karbantartási képességek és infrastruktúra, ezeken kívül a rendelkezésre álló nagy terület miatt esett a választás Budapestre. Ez mind a budapesti repülőtér, mind a karbantartó vállalat számára előnyös volt, mert a légiforgalommal együtt a cégek bevételei is drasztikusan visszaestek abban az időszakban.
A német légitársaságtól 2020 tavaszán érkezett az igény a Lufthansa Technik Budapesthez, hogy számos keskenytörzsű Airbust tárolnának legalább egy éves időtartamra Magyarországon.
Május és szeptember között 37 A320-as és A321-es érkezett Budapestre és 3 Debrecenbe, majd 2021-ben még négy repülőgép csatlakozott a Ferihegyen parkoló flottához – idézte fel az ügyvezető.
A krízis csúcspontján a Lufthansa Technik Budapest más légitársasági ügyfelek és lízingcégek flottáit is beleszámolva mintegy 70 repülőgép tárolását végezte, a Lufthansa Technik nemzetközi hálózata pedig akár 400 repülőgép számára tudott tárolási szolgáltatást biztosítani a különböző helyszíneken – tette hozzá Bártfai István, a Lufthansa Technik regionális értékesítési igazgatója.
Ilyen nagy mennyiségű repülőgép hosszútávú tárolása teljesen új kihívás elé állította a vállalatot, hiszen a Lufthansa Technik Budapest forgalmi és hangárkarbantartással foglalkozik, tárolási feladatai azelőtt csak rövidebb időszakokra és csak néhány gép esetében voltak – emelte ki Thoralf Wagner.
A cég a nagy mennyiségben és várhatóan hosszabb időre érkező repülőgép kezelésére egy dedikált csapatot állított fel.
Ők végezték el az érkező repülőgépek előírások szerinti tárolásba helyezését, valamit a parkolás ideje alatt a típus karbantartási utasításában meghatározott időközönként esedékes, előírt ellenőrzéseket és karbantartásokat – mondta a Lufthansa Technik Budapest ügyvezető igazgatója.
Míg előbbi rendkívül összetett feladat, utóbbi nagy kapacitást igénylő, napi szintű logisztikai kihívás. A tevékenység sok esetben egy puzzle-hoz hasonlított, a sorban parkoló gépek közül többet is meg kellett mozgatni ahhoz, hogy hozzáférjenek ahhoz a példányhoz, amelyen el kellett végezni az esedékes feladatokat.
Ezen felül a repülőgépeket időről időre meg is kellett mozdítani, hogy a gumiabroncsaik ne deformálódjanak, és úgy kellett lesúlyozni, hogy egy viharos időjárás se tudja kimozdítani a helyükről. Emellett voltak olyan események, például az Európa-liga döntője, amikor a megnövekedett forgalom miatt teljesen át kellett rendezni a parkoló repülőgépeket – idézte fel a szakember.
Kiemelte: a forgalom járvány utáni fellendülésével a repülőgépek „feltámasztása” újabb kihívást jelentett.
A hosszútávú tárolást követő, átfogó ellenőrzési feladatok között vannak nagyon komoly karbantartások és ha szükséges, javítások is. Ez különösen a Debrecenben tárolt három példány esetében jelentett kihívást, ahol nem állt rendelkezésre hangárkapacitás és helyi infrastruktúra, így az összes szükséges szerszámot és anyagot Budapestről kellett odaszállítani.
Bártfai István hozzátette: a nálunk tárolt típusokon nagy általánosságban kétévente kell nagy karbantartást elvégezni, ez a leparkolt gépek mindegyikén esedékessé vált az időszak végére. Az összes, Magyarországon tárolt példány közül 25-nek az időszakos nagy karbantartását és szükséges nagyjavításait végezte el a Lufthansa Technik Budapest csapata, a többi repülőgépen a csoport más vállalatainál, Szófiában és Máltán hajtották végre ezt a feladatot.
A hosszútávú tárolás alatt a repülőgépek sokkal nagyobb páratartalomnak voltak kitéve, mintha az idejük nagy részében utazómagasságon repültek volna, így a korróziós problémákra sokkal nagyobb figyelmet kellett fordítani, mint egy normál nagy karbantartás során – emelte ki Thoralf Wagner.
A Magyarországon tárolt repülőgépek közül hármat a repülőgép-alkatrészek kereskedelmét és logisztikáját is végző Lufthansa Technik megvásárolt a légitársaságtól, hogy ezek alkatrészeit újrahasznosítsák. Speciális logisztikai feladatokat jelentett a még használható összes részegység kiszerelése, amelyeket a megfelelő dokumentációval ellátva a Lufthansa Technik hamburgi telephelyére szállítottak. Ezeket felújítást és ellenőrzést követően cserealkatrészként hasznosítják – tette hozzá az értékesítési igazgató.
Két repülőgépet egy alvállalkozó szétbontott, a harmadikat pedig a Budapest Airport Létesítményi Tűzoltóságának adományozta a vállalat kiképzési célokra. Az irányítótorony mögötti területen álló repülőgép ebben az új szerepében tovább szolgálja az iparág biztonságát – hangsúlyozta Thoralf Wagner.
A tárolási program, reaktiváláshoz kapcsolódó ellenőrzések, valamint a kapcsolódó hangákarbantartási és nagyjavítási feladatok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat a járványidőszakban is meg tudta tartani teljes munkaerő-állományát, illetve utána gyorsan vissza tudja építeni kapacitásait.
Mindezek összesen közel félmillió munkaórányi feladatot jelentettek a Lufthansa Technik Budapest csapata számára, ez a körülbelül a vállalat egy évnyi termelési kapacitásának felel meg.
A „Romeo Mike” felszállásával a vállalat történetének valaha volt legnagyobb projektje zárult le sikeresen – tette hozzá az ügyvezető.
