Az EU az eredetileg tervezettnél kevesebb résidő visszaadását szabja feltételként a Lufthansa állami támogatásához, így most már a cég felügyelő bizottsága is hozzájárul a program megvalósításához.
Közölte a Lufthansa, hogy pünkösdhétfői ülésén a vállalat felügyelő bizottsága is áldását adta a cégcsoport német állami támogatására, mert kompromisszum született a versenyjogi kérdésekben – írja az aero.de portál.
A bejelentés szerint összesen 24 reptéri résidő-párról mond le a cégcsoport a két legfontosabb bázisán, Frankfurtban és Münchenben.
A fel- és leszállási jogosultságok rendkívül értékesek a jelentősebb repülőtereken, alapvetően befolyásolják egy légitársaság versenyhelyzetét. Ezért is nem járult hozzá korábban a felügyelő bizottság a tervhez, hangsúlyozva, hogy a légitársasági csoport jövőjét meghatározó lépésről nem készült elemzés, a gazdasági kockázatok feltérképezésére.
Ugyanis a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált állami segítségért cserébe értékes reptéri résidők visszaadását írta elő a versenyjogért felelső uniós testület, az Európai Bizottság, hogy ne jusson méltánytalan előnyhöz a cégcsoport. A német portál szerint arról szóltak a hírek, hogy kezdetben 20 repülőgép 80 fel- és leszállási jogosultságáról volt szó, majd ezt 50-re vitték le.
A mostanra körvonalazódott háromoldalú (unió, kormány, cég) megállapodás szerint a Lufthansa másfél évre adja át versenytársainak a résidőket úgy, hogy első körben olyan európai légicégek jelentkezhetnek, akik nem szereplők még e két reptéren, és nem vettek igénybe állami támogatást.
Már csak a Lufthansa részvényesi közgyűlése van hátra, amelyet a tervek szerint június 25-én tartanak, ha a tulajdonosok igent mondanak, akkor még a versenyhatóságok áldása is szükséges, így kaphat végérvényesen zöld utat az állammal kötendő megállapodás.
Mint megírtuk, az összesen mintegy 9 milliárd eurós segély részeként a kormányzati gazdaságvédelmi alap 20 százalékos részesedést szerez a cégben 300 millió euróért, további 5,7 milliárdért pedig tőkeemelést hajt végre, mindehhez pedig további 3 milliárd állami közvetítésű kölcsön is járul.
