Bár az Egyesült Államok várhatóan csak novemberben nyílik meg újra a turisták előtt, lehetőségünk adódott ellátogatni az országba, így tapasztalatot szerezhettünk arról, hogyan működik most a transzatlanti repülés.
Október első napjaiban a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) meghívására vettünk részt a szervezet éves közgyűlésén, ahol egyebek között a 2050-re vállalt nettó karbonsemlegességről döntöttek, illetve az utazási szabályokról, a közeljövő problémáiról beszélgettek a taglégitársaságok vezetői.
A találkozót minden évben más kontinensen tartják, idén Bostonban szervezték meg az eseményt, bár még egy hónappal a rendezvény előtt sem volt világos, hogy megtarthatják-e a járványügyi korlátozások miatt.
Magyarország a járvány előtt tagja volt azon országoknak, ahonnan a turistáknak elég volt egy ESTA-regisztráció a vízum helyett az USA-ba, noha ez sem jelentett garanciát a belépésre, ahogy a vízum sem, az utolsó szó mindig a határőrnél van.
A járvány miatt bevezetett regisztrációs rendszer azonban több kollégánk beszámolója szerint is gyakran nem működik, ez viszont meghiúsíthatja az utazást.
Emellett az országba való belépéshez a beutazást korlátozó elnöki rendeletek alóli mentességre van szükség, amelyről a helyi konzulátusok döntenek, különböző kérvények, támogató levelek és dokumentumok alapján.
A vízum és a mentesség (NIE – National Interest Exception) pozitív elbírálása után egy negatív eredményű PCR- vagy antigén-tesztre van még szükség a beutazáshoz – ahogy az a novemberi határnyitás után is lesz, az oltottsági igazolás mellett -, akár online, akár nyomtatott formában. Ezt Európában az indulás előtt és átszálláskor, sőt, új beszállókártya kérvényezése esetén is minden egyes alkalommal ellenőrzik az utazási okmányokkal együtt, az amerikai határőrök viszont csak szúrópróbaszerűen.
A LOT Budapest – Varsó – New York-JFK, illetve Newark – Varsó – Budapest, a Delta Air Lines New York-JFK – Boston, valamint a United Airlines Boston – Newark járataival utaztunk, a lengyel légitársaságnál üzleti osztályon.
Meglepő módon a Budapest – Varsó és a Varsó – New York járat szinte teljesen tele volt, a Boeing 787-9-esen összesen 3 szabad ülőhelyet számoltunk, minden utazási osztály tele volt, visszafelé pedig kicsit visszafogottabb, de így is 70 százalék fölötti volt a kihasználtság.
A gépek fedélzetén a maszkviselés tapasztalatunk szerint többnyire állandó, ám alvás közben a hosszútávú járatokon nem mindenki viselte. A rövidebb, egyórás amerikai járatokon a személyzet kedvesen, de szigorúan betartatta a szabályt.
A fedélzeti kiszolgálásra egyébként az egészségvédelmi szabályok mellett sem lehet panasz, a felszolgált ételek mennyisége és minősége cseppet sem változott, bár sokaknak szokatlan lehet, hogy a légiutas-kísérők a maszk mellett végig kesztyűt hordanak, az ételeket pedig plusz csomagolásban kapjuk meg.
Ez többnyire egy műanyag védőlemezt, vagy a péksütemények esetében zacskót jelent, így a papír mellett a műanyag hulladék is szépen gyűlik a járatokon.
Utóbbiból a reptéri prémium várókban is keletkezik szép számmal, mivel a korábbiaktól eltérően ott is mindent előre kiporcióznak, és a választék is szűkösebb. Meleg ételt csak külön kérésre biztosítanak, és nincs kint a kínálat a pultokon.
A repülőtereken a távolságtartás a legkritikusabb pont, mert amíg a maszkviselést a járatokon még csak-csak be tudják tartatni, a biztonsági átvilágítás, a beszállítás, valamint a buszoztatás során a távolságtartás nem lehetséges.
Az Egyesült Államokban a reptéri biztonsági ellenőrzés a sok utas ellenére is simán zajlik, a TSA szakemberei hatékonyan végzik a dolgukat.
A New York-i járatra való beszállítás csoportokban történt, de a sorban állás, dokumentumkezelés során ugyanúgy egymás nyakában álltak az emberek, mint a pandémia előtt, mondjuk ezen egyáltalán nem lepődtünk meg.
Azon annál inkább, hogy az utaskezelés rendkívül gördülékeny, főleg az USA-ban, ahol a rövidtávú járatoknál is használják a csoportokra osztott beszállítást, monitorokon lehet követni a gép előkészítésének állapotát, sőt a várólistán lévő utasok státuszát is.
A United Airlines telházzal üzemelő Boston – Newark járatára az Airbus A319-esbe alig 25 perc alatt beszállították az összes utast, úgy, hogy a kézipoggyászokkal is logisztikázni kellett, mert nem mindenkié fért el a kabinban.
A járvány miatt vezették be az úgynevezett Passenger Locator Formot, amelyen az utas adataira kíváncsiak az egészségügyi szervek, ezt minden egyes Európából induló járaton ki kell tölteni, bár az IATA közgyűlésén is szóba került az, hogy e papírok aztán soha senkit nem érdekelnek.
A New York-i járaton kitöltöttet például a határőrség el sem vette, ahogy a PCR-tesztünkre sem voltak kíváncsiak. Annál inkább a beutazási tilalom alóli kivételezésre, amely miatt külön elbeszélgetésre vittek minket a beléptetésnél.
Az amerikai belföldi forgalomban közepesen meglepő módon amellett, hogy minden járat teltházas volt, semmilyen tesztre nem volt szükség. Csak az utasfelvétel során kellett nyilatkozni arról, hogy nem volt az utasnak covidos tünete az elmúlt 10 napban, és vállalja, hogy maszkot visel.
Így az online utasfelvétel és a beszállókártya kiadása minden esetben úgy működik, mint régen. Ez Európában még nem minden esetben van így.
Ezen szabály alapján oltottként sem New Yorkig, sem pedig utána nem volt szükség semmilyen dokumentumra a Magyarországra való visszatéréshez az útlevélen kívül. Belföldi járaton nem kértek tesztet, Newarkról indulásnál pedig hiába a varsói átszállás, mivel ott a tranzitban maradtunk, nem kellett teszt, sem Covid-igazolvány, csak a beszállókártya és az útlevél érdekelte a hatóságokat.
Így különös módon az Egyesült Államokból való hazatéréshez semmilyen plusz papír vagy teszt felmutatására nem volt szükség, Budapesten a földet érés után a „kötelező” egészségügyi ellenőrzés a szervek érdeklődésének hiányában elmaradt.
