Ma van három évtizede, hogy teljesítette első útját a kéthajtóműves típus, amelyből már több mint 1700 példányt értékesített és több mint 1500 darabot adott át az európai gyártó.

Csaknem egyszerre ünnepelhet két jelentős jubileumot az Airbus: mint nemrég megírtuk, most volt ötven éve, hogy először felszállt első típusa, az A300-as, az úttörő kéthajtóműves szélestörzsű gép, ma pedig harminc éve annak, hogy teljesítette szűzrepülését az A330-as.

A gyártó két első testvértípusa, az A300 és a rövidebb törzsű, modernebb változata, az A310 nagyban megalapozták az Airbus sikerét, így a vállalat már aránylag korán elkezdte tanulmányozni a további fejlesztés lehetőségét, új szárnyszerkezettel, a törzs megnyújtásával és természetesen modernebb rendszerekkel.

Az új gépcsaládot elsősorban hosszú távú járatok teljesítésére tervezték, a Boeing és a McDonnell Douglas típusainak versenytársaként.

Forrás: Airbus

A munka során két típus körvonalazódott, ez lett végül a kéthajtóműves A330-as és a négyhajtóműves A340-es, ezek fejlesztési programjai közösen futottak, amely nemcsak üzemeltetői (légitársasági) szempontból lett előnyös, hanem a vállalat gyártási-beruházási költségeit tekintve is.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

A négyhajtóműves testvérénél végül sokkal sikeresebbé váló A330-as 1986-ban kapta ezt a típusjelzést, és a következő évben történt a hivatalos programindítás, miután a keskenytörzsű A320-as kifejlesztése már sínre került.

A típus először forgalomba állt változata a hosszabb törzsű A330-300-as volt, a rövidebb törzsű, nagyobb hatótávú -200-as 1998-ban követte.

Az első prototípus az F-WWKA lajstromjelet kapta, hivatalos bemutatóját 1992. október 14-én tartották, míg az első felszállást néhány héttel később, november 2-án hajtotta végre.

A bevezető légitársaság, az Air Inter 1993. december 30-án vette át gépét, F-GMDB lajstromjellel (a cég később beolvadt az Air France-ba).

A két klasszikus változathoz, az A330-200-ashoz és -300-ashoz három hajtóműtípus volt elérhető: a General Electric a CF-6, a Pratt & Whitney a PW4000, a Rolls Royce pedig a Trent 700-as erőforrás különféle variánsait kínálta.

A folyamatos fejlesztések részeként a 2010-es évekre egyre nagyobb felszállótömegű változatok érkeztek mindkét típusváltozatból, ennek köszönhetően a hatótávjuk is növekedett, megalapozva az új generációs hajtóművel felszerelt és számos más korszerűsítéssel frissített, 2014-ben bejelentett A330neo változatok megvalósítását.

Az A330-300 az elődje, az A300 63.69 méter hosszúra nyújtott törzsére épült új szárnyakkal, vezérsíkokkal és fly-by-wire, azaz számítógép által vezérelt kormányfelületekkel, így az A320-as mellé típusjogosítás egyszerűsített átképzéssel elérhető.

A rövidebb törzsű változaton alapul az A330F cargo- és az A330 MRTT (Multi-Role Transport and Tanker) katonai utántöltő-szállító, illetve az Airbus saját logisztikai igényeit kielégítő új Beluga XL speciális áruszállító gép is.

A kereskedelmi variánsokból mindeddig több mint 1700 példányt rendeltek (amelyből 1486 a korábbi hajtóműves variánsok), és már több mint 1500 gépet adtak át.